Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Titanit... ----

Magyar Magyar Német Német
Titanit... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Titanit

(sphen), mésztitánszilikát, vagy másképen kifejezve: titánsavas és kovasavas mész (CaTiSiO5), többnyire kevés vastartalommal. Sárga, zöld vagy barna, ritkán vörös szinü, gyémánt-, üveg- vagy zsirfényü, többnyire átlátszatlan, ritkábban áttetsző. A szépen áttetszőket (majdnem átlátszókat) és sárgás-zöld szinüeket (különösen Salzburgból és Tirolból) drágakőnek is csiszolják. K. 5-5,5, fs. 3,40-3,56. Két egymástól ugy az előfordulási körülményre, összetételre, mint külső sajátságokra nézve jól megkülönböztethető változata van. Az egyik a szfen (sphen, igy nevezve, mert gyakran terem ékalaku kristályokban s görögül ék a. m. sphen), leginkább fennőtten, ritkábban bennőve található mint fiatalabb képződmény az Alpok kristályos paláinak s gránitjának hasadékaiban és rendesen világos, sárgás-zöldes szinü, áttetsző, majd átlátszó; a másik, a tulajdonképeni T. mindig tartalmaz több-kevesebb vasoxidot, sőt néha timföldet is, szine sötétbarna és leginkább mint alárendelt elegyrész szerepel földpátos szemcsés kőzetekben, különösen pedig azokban, melyekben amfibol van. Szép szfén-kristályok ismeretesek Svájcból, Tirolból, Salzburgból. Nálunk kevésbbé szépek Felső-Sebesről (Szeben) Szt.-Domokosról (Csík), Cód (Szeben). A mangántartalmu, pirosas szinü, táblás kristályu szfénnak a Pennini Alpokból (St.-Marcel) greenovit a neve; a vastartalmunak a Plauenscher Grundról (Szászország) grothit. A T. sokféleképen el szokott változni. Egyik zöldes-fehér, finoman szemcsés elváltozási terméke a leukoxén.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is