Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
tized tenth
tizedel to decimate...
tizedelés decimation
tizedes corporal
tizedes exterminato...
tizedes rack
tizedes would to he...
tizedes pén... decimal coi...
tizedes tör... decimal fra...
tizedespont... decimal poi...
tizedest fe... to approxim...
tizedik tenth
tizedik évé... she is comi...
tizedrész tenth

Magyar Magyar Német Német
tized zehntel
tizedik zehnte
tizedrész Zehntel (r)...
tizedszer zehntens

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tized

(decimae), mezőgazdasági s ipari termékeknek meghatározott, eredetileg azoknak 1/10 részében álló szolgáltatás. Az egyház a T.-et már a VI. sz.-ban igénybe vette. Eredetére és a jogosult személyére nézve a T. vagy egyházi (D. ecclesiasticae) vagy világi (D. saeculares). Hazánkban a T.-jog (jus decimarum) a kat. egyházat, főkép a megyés püspököket illette Szt. István király végzeményei 2. köt., 52. fejezet (de decimatione) alapján: Si cui Deus decem dederit in anno, decimam Deo det (akinek az Isten évente 10-et adott, T.-et adjon az Istennek). A megyés püspökön kivül más egyházi személyek T.-jogot királyi adomány vagy elbirtoklás útján szerezhettek. A legnagyobb T.-jogoknak egyike volt a pannonhalmi főapátságé, mely az egész Somogy vármegyére kiterjedt, s melyet ott a nemesek is fizetni tartoztak (Szt. István adománya). A plébánosok csak néhol, kiváltság alapján birták a T.-jogot (jelesül a Szepességben és a szászoknál), de a T. jövedelmében annyiban részesültek, amennyiben a T. birtokosa a helybeli kat. plébánosnak annak 1/4, vagy 1/8, v. legalább 1/16 részét kiadni tartozott. T. nálunk csak a gabonanemüek és a bor után járt és pedig mindig természetben; készpénzben csak szerződés vagy régi gyakorlat alapján. Nemesi javaktól T. nem járt.

Az idők folyamán számos T. különféle okoknál fogva a kincstár birtokába jutott; ezt királyi T.-nek nevezték. Ennek haszonbérbe vétele a földesurak joga volt. A T. birtokosa is haszonbérbe adhatta T.-jogát, erre a haszonbérbe vételre elsőbbsége volt első sorban a kincstárnak, második sorban a földesuraknak, s csak ha ezek jogukkal nem éltek illethette a haszonbérbe vétel a jobbágyokat. A haszonbérleti szerződéseket törvény szabályozta. Örök időre is lehetett haszonbéri szerződést kötni. Ily szerződés mellett birta a somogyi nemesség a saját s jobbágyainak T.-t haszonbérben, amiért a pannonhalmi főapátnak 6500 frt évi haszonbért fizetett. 1848. az egyházi rend a papi T.-ről minden kárpótlás nélkül lemondott, amely «a haza oltárára letett áldozatot» az 1848. XIII. t.-c. örök emlékezet okáért törvénybe iktatta, és a lemondás nyomán elrendelte, hogy a papi T. akár teljesíttetett az természetben, akár készpénzben, akár fizettetett közvetetlenül az egyházi rendnek, akár haszonbérlőknek, s akár örökös szerződés mellett, akár királyi adomány által szereztetett, örök időkre megszüntettetik. Állami kárpótlást igért azonban a törvény: a) a kisebb rendü papságnak, amennyiben ebben jövedelme érdekelve volt; s b) a magáncsaládoknak, amelyek örökszerződés vagy királyi adomány útján a T. birtokában voltak. Az igéretet az 1853-iki nyilt parancs beváltotta, elrendelvén, hogy amennyiben az egyházi T. örökszerződés vagy királyi adomány folytán magánosok tulajdonává vált, a T. megszüntetése által keletkezett veszteségek az országos jövedelmektől megtérítendők. Ahol az ily T.-nek valamely hányadrészét a plébános húzta, azért a megfelelő rész a kárpótlási összegből az illető egyházi javadalom rovására levonandó.

A kárpótlási összeg meghatározása a következő elvek szerint történt: az évi jövedelem a telekadó provizorium árai szerint értékesítendő, 1/6 résznek a behajtási költségek címén levonása mellett; az évi jövedelem a T.-lajstromokból és beszolgáltatási jegyzőkönyvekből állapítandó meg, ily adatok hiányában az 1836-45. (tiz) évi jövedelmek átlaga képezi az évi jövedelmet; ahol megváltási szerződések léteznek, ott a kárpótlás (az 1/6 résznek levonása nélkül) a fennemlített tiz évbeli megváltási árak átlaga alapján állapítandó meg. Az alsóbb rendü papság T.-veszteségeért a kárpótlás az egyházi jövedelmek 1802-iki összeirása alapján, mint járadék, az országos jövedelmekből szabatott ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is