Tó
meghatározás
oly állóviz a szárazföld belsejében, melynek mélysége
legalább is az 1 métert meghaladja. Kisebb mélységnél a tavat növényzet lepi el
s akkor mocsár nevet kap. Eredetére nézve lehet természetes, ha a föld
felszinének valamely mélyedésében az eső- vagy folyóviz összegyül, vagy ha a
tenger partjai mellett a tengeri áramlatok és folyók hordaléka zátonyokat alkot
és a tenger egy részét elkeríti és lehet mesterséges, mikor gáttal valamely
vizfolyás völgyét mesterségesen elzárjuk. Vize rendesen édes, ritkán sós, bár
vannak igen hires sós tavak is, mint a Kaspi-tó, Holt-tó, valamint a
tengermelléki tavak egy része s végül a konyhasótelepekkel kapcsolatos sós
tavak (hazánkban Vizakna, Torda, Kolozs stb. sós tavai ismeretesek); néha a
tavak még különböző ásványos anyagokat is tartalmaznak föloldva.
Szabályozásának kettős célja lehet: vagy a viznek bizonyos nivón való tartása,
mikor is be- és kivezető csatornákkal és zsilipekkel a viz mennyiségét a
szükségeshez mérten növelhetjük és csökkenthetjük, vagy pedig a viz
egészségesebbé tétele. Ugyanis, ha a viz a partok mentén 20 cm.-nél kisebb
mélységü, akkor ott, főként nyáron, szerves rothadás indul meg, melyet a
hullámok játéka sem képes megszüntetni. Ezért az ily partokat vagy leásni vagy
a tavat meredek töltéssel kell körülvenni, ugy hogy a legalább is 20 cm.
mélység a partoknál is előálljon. Közgazdasági haszna igen sokféle. A magasan
fekvő tavak raktárai az eleven erőnek, melyet a legkülönbözőbb ipari célokra
lehet fölhasználni; ily célból igen sok mesterséges tó is létesült. Éppen ily
lehet a tóban összegyüjtött vizet a mezőgazdaság céljaira, öntözésre, valamint
a hajózó csatornák táplálkozására és a városok ellátására fordítani. Nevezetes
szerepe van a tónak a halászat terén. Némely tavak kitünő
fürdőül szolgálnak. A sós tavakból sok helyen konyhasót nyernek. - Botanikai
szempontból;, tó növényzete. - A tavat archeologiai szempontból;
cölöpépítmények.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|