Tó növényzete
biológia
vagy a viztükör növényzete (plantae lacustres), általában
olyan növényszövetkezet, melynek a testét gyengébb, hamar rothadó szövetek
alkotják, amely tehát szivósabb v. keményebb rost hiján tőzeget nem alkot. A
vizi növények úszóformációja a tóban a legfeltünőbb. Különben a tó
nyilt viztükrén nem sok a növény, a Balatonban csak két hinár
uralkodik. A lemerült T. kevésbbé feltünő. Hazánkban a T.-nek három kiválóbb tagja
van: 1. A tündérrózsa-alakzat széles úszó, fénylő leveleivel (tündérrózsa,
habrózsa, Potamogeton natans, rucaöröm, sulyom, békatalaj, békalencse, sárga
tündérvirág stb.). 2. A hinár-alakzat, vékony, nyujtható szárán gyakran keskeny
v. vékony sallangu levelekkel, mint a vizbe merült növényzet tagja. Helyenként
olyan sűrü lesz, hogy a viz folyását lassítja s a hajó-közlekedést is gátolja
(borz-, tündér-, csillag-, átokhinár, süllőfű stb., l. Hinár). 3. A kolokán
vagy vizi áloé alakzata rózsásan csoportosuló, merev, fürészes és szúrós
levelekkel, hazánkban mostanában nagyon megfogyott. V. ö. Földrajzi
Közlemények, 1885. évf., 277. old.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|