Tobolszk

1. orosz szibériai kormányzóság a Jeges-tenger, Jenisszeiszk, Tomszk, Szemipalatinszk, Akmolinszk, Turgai, Orenburg, Perm, Vologda és Arhangelszk közt, 1.397,692 km² területtel, (1892) 1.411,475 lak. Felszine nagyobbára egyhangu, részint kopár és száraz, részint mocsáros és erdős síkság. Az éghajlat általában hideg; az egyes helyek közt mindamellett nagy különbségek vannak; mig az évi átlagos hőmérséklet Berezovban -4,2°, T.-ban 0,2°, Kurganban pedig 1,2°. Megmívelhető föld csak a déli részeken (az 57¹/₄°-tól délre) van s az egész területnek mintegy ¹/₁₂ részét teszi. Az európai házi állatokat csak D-en (623,000 ló, 564,000 szarvasmarha, 857,000 juh, 280,000 sertés) tenyésztik, mig az É-i részeken a rénszarvas a házi állat. A halászat és vadászat szintén fontos foglalkozási ág. A lakosok nagyobbára oroszok (92,8%), továbbá tatárok (47,000), osztyákok (29,500), szamojédek (6580), vogulok (5880); a lengyelek, zsidók és más nemzetiségüek csak csekély számban vannak. A kézi ipar kiterjed a fafaragásra, hajóépítésre, kátránykészítésre, bőrcserzésre, kötélverésre, szőnyegszövésre. Ipartelepek főképen a DNy-i részeken vannak; számuk 1889-ben 2034-re rúgott 3,7 millió rubel évi termeléssel; köztük 325 bőrcserző, 636 őrlő malom, 103 faggyufőző, 2 posztó-, 1 papirosgyár. A kereskedelem nem jelentékeny. Járások: Berezov, Isim, Jalutorovszk, Kurgan, Szurgut, Tara, Turinszk, Tjukalinszk, Tjumen és T.

2. T., az ugyanily nevü kormányzóság és járás meg püspökség székhelye, az Irtis jobb partján, az É. sz. 58° 11" 54" és a párisi K. h. 65° 53" 24" alatt, 22,650 lak., bőrcserzéssel, faggyuolvasztással, szesz-, szappanfőzéssel és sörgyártással, élénk halkereskedéssel, folyami kikötővel, különböző iskolákkal. T. Szibéria egyik legszebb városa. Felső, falakkal körülfogott részében egyik téren Jermak szobra látható; a Zsófia-székesegyházban néhány régi szentkép látható; a Bogorodszkaja-templom egyik harangja Nagy Péter cártól való. Az alsó része sokszor áradásoknak van kitéve. T. helyén volt Bicik-Tura, amelyet a kozákok leromboltak, de 1587-ben Csulkov újra alapított. 1708-1837. Szibériának volt a fővárosa.

Forrás: Pallas Nagylexikon