Tobzosok

(tűlevelüek, Acerosae, Coniferae), a nyitvamagzók rendje vagy családja. Fák vagy cserjék, törzsük a tetőn nem ritkán évszázadokon keresztül is növekedik s 100 m.-nyi is lesz. Levelük egyszerü vagy tűforma, legtöbbnyire maradandó télizöld, váltakozó, átellenes v. örves. Fájokban edény nincs, egy- vagy kétlakiak. Him virágjok, melyeket barkának is neveznek, pikkelyforma vagy paizsdadon nyeles himekből alakul, két vagy több porfejtője van s barkaalakuan csoportosodik. Petéjök a tobozzá egyesülő termő levélen keletkezik, mindig egyenes és csak egy héja van. Tobozuk fás, ritkán bogyó módjára ellágyul. Magjoknak olajos magfehérje van, csirája egyenes, szíkje kettő v. több örves. 340 faja leginkább a mérsékelt és hideg vidéken, többnyire társasan nő, s terjedelmes erdőséget, a magasabb helyek felsőbb régiójába (regio abietina) széles övet alkot s a fatenyészet határát bezárja. Három családra oszlanak: a ciprusfélékre (thuja, ciprus és boróka), tiszafafékékre (tiszafa) és a fenyőfélékre (cédrus, fenyő, búrfa, rozmafenyő). V. ö. Endlicher, Synopsis coniferarum (St. Gallen 1847); Henkel és Hochstetter, Synopsis der Nadelhölzer (Stuttgart 1865); Parlatore, Coniferae (De Candolle Prodromusában, 16 köt.); Strasburger, Die Koniferen u. die Fnetaceen (Jena 1872); Gordon, Pinetum, a synopsis of all the coniferous plants (új kiad. London 1879).

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Albogyó