Tóga

a római polgárok jellemző felső ruhája, amelyet azért a száműzöttek nem is viselhettek. Eredetileg csakis a Rómában lakó római polgárok viselete volt, később ez a megkülönböztetés belső és külső polgárok között megszünt. Rendes szine fehér volt, a hivatalos jelölteknél (candidati) különösen feltünő fehér szinü (T. candida). A magisztrátusok keskeny biborszegéllyel ellátott T.-t viseltek (T. praetexta), melyet külöben a fiugyermekek is mindaddig viselhettek, mig a T. virilist (férfiui T.) meg nem kapták. Szövete gyapjuból volt, még pedig legtöbbre becsülték az apuliai és tarentumi szöveteket, azonkivül a miletoszit és lakoniait. A selyemszövetek csakis a császárság későbbi korában jöttek divatba, addig tiszta pazarlásnak tekintették őket. A T. a császári udvarnál is mindvégig megmaradt hivatalos díszruhának, habár már Augustus óta veszedelmes versenytársa támadt a lacernában, amelyet felöltőképen vetettek a T.-ra, sőt néha csak egész könnyedén egy-egy fibulával tűztek össze a vállakon. Drága és élénk szinü selyemszövetekből készültek, bár a jobb ízlésü társaságba akkor is inkább a fehér szint választották. Augustus megtiltotta, hogy a lacernát a népgyüléseket viseljék, de a fényűzés terjedésével ez a tilalom is csakhamar feledésbe ment. V. ö. Müller, Die Trachten der Römer und Römerinnen (Hannover 1868); Warde-Fowler, On the T. praetaxta of Roman children (The Classical Rewiuw 1896 okt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon