Tóga
ruházat
a római polgárok jellemző felső ruhája, amelyet azért a
száműzöttek nem is viselhettek. Eredetileg csakis a Rómában lakó római polgárok
viselete volt, később ez a megkülönböztetés belső és külső polgárok között
megszünt. Rendes szine fehér volt, a hivatalos jelölteknél (candidati)
különösen feltünő fehér szinü (T. candida). A magisztrátusok keskeny
biborszegéllyel ellátott T.-t viseltek (T. praetexta), melyet külöben a
fiugyermekek is mindaddig viselhettek, mig a T. virilist (férfiui T.) meg nem kapták.
Szövete gyapjuból volt, még pedig legtöbbre becsülték az apuliai és tarentumi
szöveteket, azonkivül a miletoszit és lakoniait. A selyemszövetek csakis a
császárság későbbi korában jöttek divatba, addig tiszta pazarlásnak tekintették
őket. A T. a császári udvarnál is mindvégig megmaradt hivatalos díszruhának,
habár már Augustus óta veszedelmes versenytársa támadt a lacernában, amelyet
felöltőképen vetettek a T.-ra, sőt néha csak egész könnyedén egy-egy fibulával
tűztek össze a vállakon. Drága és élénk szinü selyemszövetekből készültek, bár
a jobb ízlésü társaságba akkor is inkább a fehér szint választották. Augustus
megtiltotta, hogy a lacernát a népgyüléseket viseljék, de a fényűzés
terjedésével ez a tilalom is csakhamar feledésbe ment. V. ö. Müller, Die
Trachten der Römer und Römerinnen (Hannover 1868); Warde-Fowler, On the T.
praetaxta of Roman children (The Classical Rewiuw 1896 okt.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|