Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tokaj... ----

Magyar Magyar Német Német
Tokaj... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tokaj

Nagyközség Zemplén vármegye T.-i járásban, a Bodrog és Tisza összefolyásához közel, (1891) 4815 magyar lakossal; járási szolgabírói hivatal széke, van járásbírósága, közjegyzősége, adóhivatala, sóhivatala, folyammérnöki hivatala, tanonciskolája és kosárfonó tanműhelye; továbbá vasút, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. T. a T.-i Nagyhegy tövében fekszik, mely a hozzá csatlakozó Hegyaljával a világhírű T.-i bort termette. A szőlők elpusztulása óta T. tetemesen hanyatlott.

Története: T. Bél Mátyás szerint szláv telep volt a magyarok bejövetelekor. Nevét a sztokaj szótól nyerte, jelenti azt a helyet, ahol két folyó (itt a Bodrog a Tiszával) egyesül. Vára csakugyan a Tisza és Bodrog képezte félszigeten, melyet ma is Várnak neveznek, állott. Anonymus szerint T. várát (Hímes-udvar) és vidékét Turzoll vezérnek adományozta Árpád (l. Tarcal). Bonfinius szerint T. vára 1074 körül tanúja volt a Salamon király és unokatestvérei (Géza, László, Lambert) között dúlt véres harcoknak. Fénykora a várnak 1514-gyel kezdődik, midőn a Dózsa vezérelte pórlázadás alkalmával 40,000 főnyi paraszt eredménytelenül ostromolta. Szapolyai János, a fölfegyverkezett nemzeti párt vezére, T. várában tartotta fő hadi szállását, mert T. volt a kapuja a Tiszántúlra és az Erdélybe vezető hadi útnak. A mohácsi vész után (1526 okt. 14.) a T.-i nemzetgyűlésen választották Szapolyai Jánost királlyá és a szent koronát és a hozzátartozó királyi jelvényeket T. várában őriztette Szapolyai.

A XVII. sz. harmadik tizedében ismét T. lett a szent korona mentsvára. 1627 máj. 19. Bethlen Gábor fejedelem itt kötötte meg az országos békét, amit a T.-i várban élvezett felesége Brandenburgi Katalin is 1640. másodszor történt férjhezmeneteléig. 1646. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem rendeletére belga és velencei hadmérnökök megerősítették a várat. (Ábránk a várat ebből az időtájból mutatja). III. Ferdinánd alatt ismét német sereg foglalta el, mely ellen I. Rákóczi Ferenc sikertelenül küzdött (1670). Később (1683) Thököly Imre foglalta el s kevés megszakítással majdnem a század végéig, míg Petneházy kuruc tábornok a Lipót kezére nem játszotta, menedékhelye volt a magyarságnak. 1703-ban a II. Rákóczi Ferenc vezérelte szabadságharc kezdő évében Bercsényi Miklós kuruc hadvezér visszafoglalta és Rákóczi fejedelem T. várában bontotta ki a szabadság zászlaját, mely alá hamarosan 10-12,000 főnyi felkelő sereglett. Két év múlva bosszúból Lipót iránt, hogy ez Patak várát elpusztította, Rákóczi fejedelem leromboltatta a Lipóttól visszavett T.-i várat s hogy soha többé német ott úr ne lehessen, még a köveit is széjjelhányatta. Mint stratégiai nevezetes pont T. legutóbb 1849 jan. 31. szerepelt Schlick ellen a Tiszántúl birtoklásáért vívott igen véres és nekünk győztes csatában.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is