Tőkeadó

kettős értelemben használt pénzügyi műszó és egyfelől jelenti az olyan vagyoni adókat, amelyek általában valamely tőkét terhelnek, másfelől pedig szokás igy nevezni azt a hozadékadónemet is, amely csupán csak a pénzbeli tőkére nehezedik. Hazánkban ez idő szerint az 1875. XXII. t.-c. rendelkezései által tőkekamat- és járadékadó címe alatt van ez adónem alkalmazásban. E szerint tőkekamat- és járadékadó tárgya mindaz a vagyon, amely föld-, ház- és kereseti adó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyesületek adója által közvetve v. közvetetlenül nem érintetik, nevezetesen mindazok a kamatok, osztalékok és jutalékok, amelyeket az ország valamely lakosa a következő jövedelemforrásokból húz: 1. bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évjáradékból; 2. kézi vagy jelzáloggal biztosított, vagy egyszerü adóslevelekre, váltókra v. bárminemü magánkötvényekre, bel- v. külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkékből; 3. belföldi földbirtokkal összekötött, földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványokból; 4. külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből; 5. magyar állami és 6. törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből. A törvény további §-ai megállapítják a kivételeket, az adóalap meghatározásának módját s az adófizetésre kötelezett személyt. L. még Adó.

Forrás: Pallas Nagylexikon