Toledo

1. tartomány Spanyolországban, Avila, Madrid, Cuenca, Ciudad-Real és Caceres közt, 15,257 km² ter., (1887) 359,562, egy km²-re 22 lak. Felszinének nagyobb része fensík. A Tietar és Tajo jobb partja közt vannak a Sierra de San Vicente (1366 m.) kopár sziklás hegyei, a Tajo bal partján pedig az alacsony Sierra de Altanir éa a T.-i hegyek, amelek a Penafielben (1426 m.) érik el a legnagyobb magasságukat és a La Manchában vesznek el. Néhány kis patakot leszámítva, vizei mind a Tajóba gyülnek össze, amelynek legnagyobb mellékvizei a Guadarrama, Alberche és a Tietar. A meleg és meglehetősen száraz éghajlat alatt a különféle talajban a termékek is változatosak; a gabonaféléken kivül csaknem mindenfelé termesztik a szőllőt, a hüvelyeseket, egyes helyeken a szelid gesztenyét, déli gyümölcsöket, sáfránt, kendert, alfafüvet és olajfát. A termékeny föld 37,413 szőllő, 51,032 olajfaliget, 77,320 hüvelyeseknek, gyümölcsfáknak stb. van szentelve. A házi állatok száma: 522,648 juh, 67,291 kecske, 28,900 sertés, 26,332 szarvasmarha, 3933 ló, 25,297 szamár, 26,071 öszvér és 32,943 galamb. Az ipar nem jelentékeny. Járásainak száma 12.

2. T., az ugyanily nevü tartománynak fővárosa, a spanyol primás székhelye, 65 km.-nyire Madridtól, a Tajo és vasút mellett, (1887) 21,300 (a mór királyok idejében 200,000) lak., kés- és kardgyártással, gabona- és gyümölcskereskedéssel. A szűk utcák valóságos útvesztőjéből álló városban a legjelentékenyebb épületek: az 1227. Ferez Pedro által alapított öthajós gót templom, 7 monumentális kapuval, 84 pillérrel és nagy műkincsekkel; 40 oldalkápolnája közül a legszebbek: a Ximenes bibornoké, a Capilla mozarabe nyolcszögü kupolával és különösen a Capilla de los Reyes a királysírokkal; a káptalan házában van az 1771. alapított könyvtár 70,000 kötettel és 678 kézirattal. Egyéb épületek: a Nuestra Senora del Transito (XV. sz.), a Santa Maria la Blanca templomok, a Puerta del Sol, az V. Károly által restaurált egykori arab erősség egy magaslaton, a Don Pedro alcazar romjai, a Don Diego-, a Villena-palota, a városháza (Casas del Ayuntamiento) és számos egyházi épület. A Tajón két híd vezet át (az Alcantara és Szt.-Márton). Az 1498. alapított egyetemet 1845. beszüntették. A városon kivül Toletum romjai (amfiteátrum, fürdők) láthatók. Itt született Garcilaso de la Vega, a spanyol Petrarca. Toletumot a rómaiak Kr. e. 192. foglalták el. Az V. sz.-ban az alánok, svédek és nyugati gótok birtokában volt, amely utóbbiak 567. fővárosukká is tették; ugyanekkor vált a spanyol egyháznak is középpontjává. Virágzása korát azonban Tolaitela néven a mórok idejében (712-1085) érte el. VI. Kasztiliai Alfonz Cid segélyével 1085. hosszas ostrom után foglalta vissza. Ezután V. Károly uralmáig a kasztiliai királyoknak volt a székhelye. V. ö. Gambro, Hist. de la ciudad de T. (T. 1863).

3. T., Lucas county székhelye Ohio amerikai államban, a Maumee mindkét partján, közel az Erie-tó nyugati végéhez, az Ohio-Erie-csatorna és vasutak mellett, (1890) 8,435 lak., nagy vasiparral, különösen vasúti szerek gyártásával. 1890. a 645 ipartelep átlag 8023 munkást foglalkoztatott és 77.418,000 frank értékü árut termelt. 1850. két faluból alakult, amidőn összesen 3830 volt a lakóinak száma.

Forrás: Pallas Nagylexikon