Tombuktu

(Tambettu, Tenbuktu, Timbuktu, Tumbutu), város Ény-i Afrikában, a Szahara sivatag déli szélén, 15 km.-nyire a Niger folyó partjától, 145 m. a tenger szine fölött. A Marokkó és Szudán közötti kereskedelemnek gócpontja. Lakosainak száma 20,000, többnyire mohammedán, néger és arab. Három mohammedán mecsetje van, melyek közül a nagy mecsetet Mansza Músza 1325. kezdte építeni, Kikötője a Niger északi partján: Kabara (2000 lak.). Főbb kereskedelmi cikkei: arany, kókuszdió, só, elefántcsont, structoll, vörös posztó, tükör, kés, cukor, méz, tea, korall, dohány és datolya. A rabszolgakereskedésnek egyik hires piaca. A várost a tuareg néptörzs alapította 1100 körül; 1326. Melli királya Mansza Músza (1311-31) foglalta el, ki ellen rövidre rá fölkeltek, miért is később Moszi királya a várost feldúlta, de már 1335. újra fölépült s nemsokára fontos kereskedő várossá nőtte ki magát. 1591. Marokkó birtokába jutott, majd 1780. a tuareg törzs, végül pedig a Fulbe (l. Fulah) négerek kerítették hatalmukba. - Európa T. városát mindössze 1805 óta kezdte ismerni, mely évben legelőször Mungo Park tett kisérletet, hogy ide eljuthasson, de csak Kabaráig mehetett. Utána Laing (1826) és Caillié (1828) ugyan már T.-ban voltak, de csak igen rövid ideig, ugy hogy bővebb megfigyeléseket nem tehettek; Barthnak azonban sikerült 1853 szept. 1-től 1854 aug. 9-ig a várost és környékét alaposan kifürkészni. 1880. Lenz látogatta meg T.-t, 1894. a franciák kerítették hatalmukba a várost és vidékét. V. ö. Barth, Reisen in Nord und Centralafrika (4. köt., Gotha 1857); Lenz, T. Reise durch Marokko, die Sahara und den Sudan (Lipcse 1884, 2. kiad. 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon