Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tomcsányi... ----

Magyar Magyar Német Német
Tomcsányi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tomcsányi

(tomcsinyi), régi nemes család, amely a Turóc vármegyében levő Tomcsiny helységtől vette nevét. A család Sámuel alatt 1736. Békés vármegyébe költözött. Nevezetesebb tagjai: János (megh. 1777.) nagy szerepet játszott Békés vármegye közéletében. 1731. vármegyei esküdt, 1732. törvényszéki ülnök. 1735-ben nagy része volt Szegedinac Péró fölkelésének elnyomásában. Utóbb lakását Pest vármegyébe tette át, amelynek 1742. főpénztárnoka és táblabirája volt. 1767-72. mint a gyulai uradalom igazgatója működött. György 1787 körül a temesi kerületben főtartománybiztos volt. Mihály (megh. 1805.) huszárszázados volt. Kristóf, János fia (megh. Békésen 1833.), Békés vármegyében majdnem 40 évig viselt hivatalt, leginkább mint a békési járás főszolgabirája. Vilmos 1833-48. Turóc vármegye főszolgabirája, fia Móric 1861. törvényszéki tanácsosa és telekkönyvi főnöke. András (megh. 1860.) eleinte Bács vármegye táblabirája, utóbb Zenta város birája.

1. T. Ádám, természettudós, szül. Kamánfalun (Nyitra) 1755 dec. 4., megh. Pesten 1831 jul. 24. Alsóbb tanulmányait Prasicon, Nyitrán, Selmecen s Nagy-Károlyon végezte. 1778. a budai egyetemen bölcsészetet hallgatott. Csakhamar a bölcsészetet hallgató tanulók tanítója lett, majd pedig három éven át mennyiségtant, természetrajzot és gyakorlati földmérést adott elő. 1801. a pesti egyetemen nyert tanári széket. 1802. a jenai mineralogiai társulat tiszteletbeli tagjának választotta. Művei: Tentamen publicum ex physica stb. (Pest 1801-1808); Dissertatio de theoria phaenomenorum electricitatis galvanianae (Buda 1809); Propositiones ex universa physica et oeconomia rurali stb. (Pest 1810); Tantamen publicum ex physica et oeconomia rurali stb. (u. o. 1811-1812). Egyetemi előadásait 1810. Oszterhuber József adta ki. V. ö. Hazai s Külföldi Tudósítások (1831. II. 8.); Ballagi Aladár, T. Ádám (Vasárnapi Újság 1875. évf.).

2. T. Gusztáv, erdész, szül. Ósván (Abaúj) 1852. A középiskolákat Kassán, az erdészeti akadémiát Selmecbányán végezte. Ezután erdőgyakornok volt az ungvári kincstári uradalomban. Az erdészeti államvizsát 1876. tette le, 1877 őszén pedig az erdészeti akadémia növény- és erdőműveléstani tanszékéhez ideiglenes minőségben tanársegéddé, 1881. a besztercebányai m. kir. erdőigazgatósághoz I. oszt. erdésszé neveztetett ki. Állomásának elfoglalása előtt az erdészeti akadémia 1000 frtos tanulmányi ösztöndíjával külföldön tett tanulmányutat. 1883. a földmívelésügyi minisztérium erdészeti osztályában az erdőmérnöki állás ellátásával bizták meg s 1884-ben u. o. erdőmérnök lett. 1890. a bustyaházai erdőhivatal erdőmesterévé nevezték ki, ott lett 1894. főerdőmester s mint ilyen 1895. a lugosi erőigazgatóság vezetésével bizatott meg s ott szolgál most is. Tervezte a nevéről elnevezett «légfűtésre berendezett magpergetőt», szerkesztette a szintén nevét viselő «tölgymakk-telelőkunyhót». Irta az országos erdészeti egyesület kiadásában 1889-ben megjelent: Az erdélyi facsemeték nevelése c. munkát. V. ö. Vadas Jenő, A selmecbányai m. kir. erdőakadémia története és ismertetője.

3. T. Gyula, erdész, szül. Ósván (Abaúj) 1844. A középiskolát Kassán, az erdészeti akadémiát Selmecbányán végezte. 1886-76. a Károlyi grófi család füzéri (Abaúj) uradalmában szolgált. 1867-1869. a közalapítvány mislyei uradalmában erdőgyakornok, 1870-74. a gödöllői uradalomban erdész, 1875-82. az ungvári uradalomban erdész, fogalmazó és főerdész, 1882-91. Zsarnócán erdőmester, ahol 1890. az erdőgazdaság terén szerzett érdemek elismeréséül a főerdőmesteri cimet kapta, 1890-től mostanig Besztercebányán a m. kir. erdőigazgatóság élén áll, aho 1893-ban erdőtanácsos, 1894-ben pedig erdőigazgató lett. Az 1896-iki millennáris országos kiállítás munkálataiban kifejtett tevékenységét a III. osztályu vaskorona-rend adományozásával jutalmazták meg. Az Erdészeti Lapokban megjelent cikkein kivül megirta: A garammenti kincstári erdőkben alkalmazott szállítási rendszer ismertetése címü művét. V. ö. Vadas Jenő, A selmecbányai m. kir. erdőakadémia története és ismertetője.

4. T. József, Békés vármegye főispánja, szül. Békésen 1807 márc. 26., megh. Budapesten 1878 máj. 4. Iskolái végeztével Békés vármegyénél aljegyző, 1837. esküdt s később főszolgabiró lett. Az 1843-iki országgyülésre követül küldtetett föl s Követjelentése az 1843-44-iki országgyülésről a Szombathelyi Antaléval együtt (Pest 1845) nyomtatásban is megjelent; szintén követi minőségben szerepelt az 1847-iki országgyülésen, 1848. Arad vármegye főispánja lett, 1849. Kossuth erdélyi kormánybiztossággal is megkinálta. 1861. Csongrád vármegye főispánjává nevezték ki, de az országgyülés feloszlatása után lemondott; 1867. Békés vármegye főispánja lett.

5. T. László, országgyülési képviselő, született Felső-Reviscsén (Ung) 1844 jun. 1. Atyja és elődei vármegyei tisztségeket viseltek. Tanulmányait Kassán végezte és ügyvédi oklevelének megszerzése után állami szolgálatba lépett. 1875. a tisztavölgyi királyi biztos mellett elfoglalt állásáról lemondott és ezzel az államszolgálatból kilépett. Még ugyanazon év aug. 5. a szobránci választókerület országgyülési képviselőjévé választotta meg és azóta (most már 23-ik éve) szakadatlanul e kerületet képviseli, 1896. heted ízben választatván meg egyhangulag vagy túlnyomó többséggel. 1875. az akkori jobboldali ellenzékhez csatlakozott és különösen 1876. élénk részt vett a költségvetési vitában, midőn mint szónok, főleg pedig mint debatter figyelmet keltett. Munkatársa volt az akkor Kállay Béni főszerkesztősége alatt megjelent Kelet Népének is. Azóta folyton tagja a közjogi alapon álló ellenzéknek, jelenleg tehát a nemzeti pártnak. A ház vitáiban hosszu évek óta nem vesz részt, tevékenységét a bizottságokban érvényesíti. Ez idő szerint pártjának bizalmából a pénzügyi bizottságban foglal helyet.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is