Tömítő szelence

vagy fojtó szelence. A gépészetben gyakori eset az, midőn több különböző nyomás alatt álló edényen ide-oda mozgó vagy forgó rúd számára készített lyukat nem gondosan készítjük, ugy hogy az a rudat szorosan körülzárja, akkor a nagyobb nyomás alatt álló edényből az ömlős test átömlik a vele szomszédos edénybe, illetőleg a szabadba. Hosszabb ideig használt szerkezeteken és ott, hol az átáramlást meg kell akadályozni, az edény fémfalába fúrt lyukat a mozgó rúd sohasem képes tartósan tömíteni, mert a lyuk rövid időn annyira kikopik, hogy a kivánt tömörséget nem képes megtartani. Ezért ilyen esetekben a rudat az átnyuló helyen rugalmas anyaggal bélelt bővebb szelencével fogják körül, melyben a rugalmas anyagot szorító vagy tömő hüvely segítségével erősen a rúdhoz szorítják. Ezeket a szerkezeteket T.-nek nevezik s a célnak megfelelően igen sokféle alakban készítik. A T. főbb részei: az alapgyűrü, a szelence, a fojtó anyag és a tömítő hüvely. A fojtó v. tömő anyag gyanánt faggyuba vagy más zsiradékba áztatott kendert, bőrt, kaucsukot v. külön e célra zsiradékkal és rizsporral preparált homokszerü anyagot és végre rugalmas fémgyűrüket használnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon