Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tomszk... ----

Magyar Magyar Német Német
Tomszk... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tomszk

1. orosz szibériai kormányzóság Tobolszk, Jenisszeiszk, Mongolország és Szemipalatinszk között, 857,682 km2 területtel, (1892) 1.422,681 lak. D-i és DK-i részeit hegyek, az Altai és az Ala-tau láncai borítják. Mind álló-, majd folyóvizekben bővelkedik. Az éghajlat zord. T. városban az évi középhőmérséklet -0,9°, a januáriusé -19,2°, a juliusé 18,5°. Bányászati kincsekben igen gazdag; a gazdagabb aranybányák: Carevo-Nikolajevszkij és Jegorievszkij; az ezüstöt bányásszák főképen Zirianovszkiban, a vasércet a Szalairi láncban s a Kuznetszkii-Alatauban, a jászpiszt s porfirt Korgonszkajában, a szenet Bacsatszkojéban, ezenkivül nyernek ezüsttartalmu ólomércet, rézércet és sót. Az ásványvizforrások közül a legismertebb a Rhamanovszkíjei. A földmívelésre alkalmas terület mintegy 21 millió ha. Jelentékeny az állattenyésztés is. A lakosság kevert; vannak köztük oroszok (91%), osztjákok, szamojédok, tatárok s kalmükök. A jelentékeny kohászaton kivül az iparos foglalkozás leginkább a szeszégetés. Az 1804. fölállított kormányzóság járásai: Barnaul, Biiszk, Kainszk, Kuznetszk, Mariinszk és T.

2. T., az ugyanily nevü kormányzóság s járás, püspökség és egyetem (1888 óta két falultással) székhelye a Tom partján, az 1896. megnyilt szibériai vasút mellett, (1893) 66,288 lakossal, szeszégetéssel, bőr-, kocsigyártással, élénk tranzitó-kereskedéssel, katonaorvosi, bába- és más közép- és népiskolákkal, nyilvános könyvtárral, természettudományi társulattal, folyami kikötővel, nagy fogházzal a Szibériába száműzött és tovább szállítandó elitéltek részére. 1604. alapították.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is