Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tonga-szige... ----

Magyar Magyar Német Német
Tonga-szige... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tonga-szigetek

földrajz

(Barátság-szigetek), Polinéziához tartozó önálló szigetcsoport a Nagy-Oceánban a Szamoa- és Fidsi-szigetek, illetőleg a D. sz. 15 és 23° 30" és a Ny. h. 173 és 177° közt. Mintegy 150 kisebb és 32 nagyobb szigetből áll, összesen 999 km2 területtel és (1893) 17,500 lakossal, akik közt 250 idegen, nagyobbára angol. A T.-et három csoportra szokták osztani, ezek: a D-i vagyis Tonga-csoport, amelyben a legnagyobb és legtermékenyebb a Tonga-tabu vagyis szent Tonga (422 km2) és az Eua (171 km2); a középső vagyis Hapai- v. Haabai-csoport, amely csupa apró zátonyokból és szigetkékből áll, összesen 68 km2 ter., végül az É-i vagyis Vavau-csoport, amelyben a legnagyobb a Vavan (145 km2 ter.). A T. királyának uralma alatt áll a Niua nevü vulkáni szigetcsoport is. A T. földje termékeny; buja növényzet takarja őket; legfontosabb rajtuk a kókuszpálma. Emlős állatokban ellenben szegények. Folyóvizök alig van és ivóvizet is csak a tavakban és kutakban találhatni. Az éghajlat enyhe és egészséges; az évi középhőmérséklet 24-25°; az esős évszakban hirtelen nagy orkánok keletkeznek. Fő termékei: a jamgyökér, banána, kenyérfa, cukornád, édes burgonya, dohány, kukorica, pamut, narancs, citrom stb. A kivitel (1895-ben 116,319 sterling font) cikkei: kopra (az egésznek 9/10-e) és gyümölcsök; a bevitelé (1895-ben 85,898 font) kelmék (az egésznek 1/3-a), élelmi szerek, fa- és vasáruk. A hajóforgalom a bevitelben (1894) 73,632, amiből 57,298 t. brit, 13,948 norvég és 921 t. német. A T. lakói a legszebb polinéziai törzshöz tartoznak; nagyok, erősek és világos bőrszinüek. (Egy tongai nő szines képét l. az Ausztráliai népfajok mellékleten.) Jelenleg már keresztények (wesleyánusok); fő foglalkozásuk a földmívelés és hajózás. Királyuk 1893 óta II. György, Tongatabu É-i partján Nukualofában lakik. A törvényhozó testület minden két évben tartja üléseit és felében örökös, felében 3-3 évre választott tagokból áll. Az állam jövedelme (1892) 127,062, kiadása 120,051 dollár. Angliával, az amerikai Egyesült-Államokkal és Németországgal a tongaiak kereskedelmi szerződést is kötöttek. Az oktatásról a hittérítők gondoskodnak, akiknek iskoláit 5500 gyermek látogatja. Felsőbb iskolák egy ipariskola és egy college (Tubow college). A T. egy részét 1643. Tasman fedezte föl, 1775. és 1777. Cook kutatta át és Friendly Islandnak keresztelte. Egy kormány alá csak 1845. I. György király egyesítette. V. ö. Monfat, Les Tonga on Archipel des Amis (Lyon 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is