Topáz

fluórtartalmu aluminiumszilikát (F₂Al₂SiO₄), rombos rendszerbeli oszlopos kristályokban, gyakran gazdagon kiképződött lapokkal. Jellemző szine élénk borsárga, méz-sárga, arany-sárga, szalmasárga, de van zöld, kékes, rózsaszinü, vöröses, jácintpiros, barna, szürkés, fehér s teljesen szintelen, viztiszta T.-kristályok is. Világosságnak kitéve erősen meghalványodik; a borsárga szinü melegítve halvány rózsaszint vagy világos vörös szint ölt (égetett T.), van eset arra is, hogy melegítve egészen elszintelenedik. Dörzsölve vagy melegítve elektromossá válik, némelyiken sarki elektromosságot észlelhetni. Átlátszó, áttetsző v. átlátszatlan; üvegfényü. Igen jól hasad a főtengely véglapja irányában. K. 8, fs. 3,5-3,7. Nemcsak kristályokban terem, hanem sugaras halmazokban is (Szászország: Altenberg, Schlaggenwald, Quinwald, Mexiko: Durango), amikor piknit a neve. A vaskos fehér T. Svédországból (Finbo) és Norvégiából (Fossum) pirofizalit. Leginkább régi kristályos kőzetekben, gránitban, gnájszban, granulitban terem mint zárvány, de eme kőzetekből folyók kavicsa, homokja közé is kerül másodlagos fekvőhelyre. Újabb időben megtalálták a T.-t fiatalabb erupciókőzetek, nevezetesen trachitok üregeiben is, nevezetesen az Egyesült-Államokban, Colorado államban (Nathrop), ugyszintén Mexikóban (St. Louis Potosi). A T. régebbi időben egyike volt a legértékesebb drágaköveknek, de az utóbbi években majdnem teljesen leszorult a drágakő-piacról. Egyrészt gazdag úl leletek erősen csökkentették értékét, másrészt pedig a citrinban, a szép sárga quarc-változatban, erős versenytársa akadt. A legszebb T. Braziliából (Villarica, Rio Belmonte, Novas Minas, Minas Geraes stb.) meg Oroszországból (az Ural-hegységből és Szibériából) kerül. A braziliaiak vagy szép aranysárgák, eleven szinüek (braziliai T.) vagy szintelenek, viztiszták, kissé zöldes szinüek, amikor vizcsöppnek (goutte d"eau) vagy rabszolgák gyémántjának mondatnak, a Rio Belmonte kavicsai közt találják a legszebbeket. A szép barnás-sárga braziliai T. melegítéséből kapják az u. n. braziliai rubint, vagyis halvány-vörös T.-t. A világoskék braziliai T.-nak braziliai zafir a neve. Braziliából évenkint összesen vagy 900 kg. T.-t bányásznak. Az oroszországi többnyire világos-zöld-halványsárga, de van elég egyéb szinü, teljesen átlátszó is; gyakran találtak igen nagy kristályokat, 20-30 cm. hosszuakat és 10-16 cm. vastagságuakat. Nagyon szépek Jekaterinburg közelében Alabaszkáról, az Ilmen hegységből (Miaszk vidékéről), továbbá az Adun-Gilon hegységből valók, de a legszebbek Nercsinszk közeléből (Borscsovacsnoj és Kuchuserkan hegység) kerültek. Orenburg kerületben rózsaszinü meg ibolyaszinü kristályokra akadtak. A kékesbe játszó fehér szinü oroszországi T.-nak szibériai vagy tauriai T. a neve, a zöld szinünek pedig aquamarin, mely név különben igazában a beryll egyik változatát illeti meg. A Cejlonból eredő sáfránysárga szinü az indiai T.; a sárgás-zöld a peredell. Szászországban Auerbachhoz közel (Voigtland) vagy egy szikla, az u. n. Schneckenstein, melyet quarccal meg turmalinnal együtt halványsárga T. alkot, az innen való kristályoknak szászországi T. a neve; akad közöttük zöldes-sárga is, ez az u. n. szászországi krizolit. A megemlített helyeken kivül még sok egyéb helyen is találni, igy p. Angliában Cornwall ónkőbányáiban, Irországban (Mourne hegység), Franciaországban, Coloradóban (Egyesült-Államok), Japánban (Mino, Kioto), Hátsó-Indiában (Pegu) stb. Helyenként valóságos T.-kőzetet alkot és az ilyenből 10 kg.-os darabok is kerülnek. A legnagyobb megmunkált T. az 1680 karátos Braganza a portugál kincstárban, melyet sokáig gyémántnak tartottak. A T. nevével sok egyéb drágakövet is illetnek. Igy az orientális (keleti) T. tulajonképen barnás-sárga korund; a cseh T. = citrin; füst-T. = füstquarc; occidentális T. = citrin; zafir = elevensárga szinü korund, ugyancsak az ilyen T.-asztéria néven is szerepel.

Forrás: Pallas Nagylexikon