fluórtartalmu aluminiumszilikát (F2Al2SiO4),
rombos rendszerbeli oszlopos kristályokban, gyakran gazdagon kiképződött
lapokkal. Jellemző szine élénk borsárga, méz-sárga, arany-sárga, szalmasárga,
de van zöld, kékes, rózsaszinü, vöröses, jácintpiros, barna, szürkés, fehér s
teljesen szintelen, viztiszta T.-kristályok is. Világosságnak kitéve erősen
meghalványodik; a borsárga szinü melegítve halvány rózsaszint vagy világos
vörös szint ölt (égetett T.), van eset arra is, hogy melegítve egészen
elszintelenedik. Dörzsölve vagy melegítve elektromossá válik, némelyiken sarki
elektromosságot észlelhetni. Átlátszó, áttetsző v. átlátszatlan; üvegfényü.
Igen jól hasad a főtengely véglapja irányában. K. 8, fs. 3,5-3,7. Nemcsak
kristályokban terem, hanem sugaras halmazokban is (Szászország: Altenberg,
Schlaggenwald, Quinwald, Mexiko: Durango), amikor piknit a neve. A vaskos fehér
T. Svédországból (Finbo) és Norvégiából (Fossum) pirofizalit. Leginkább régi
kristályos kőzetekben, gránitban, gnájszban, granulitban terem mint zárvány, de
eme kőzetekből folyók kavicsa, homokja közé is kerül másodlagos fekvőhelyre.
Újabb időben megtalálták a T.-t fiatalabb erupciókőzetek, nevezetesen trachitok
üregeiben is, nevezetesen az Egyesült-Államokban, Colorado államban (Nathrop),
ugyszintén Mexikóban (St. Louis Potosi). A T. régebbi időben egyike volt a
legértékesebb drágaköveknek, de az utóbbi években majdnem teljesen leszorult a
drágakő-piacról. Egyrészt gazdag úl leletek erősen csökkentették értékét,
másrészt pedig a citrinban, a szép sárga quarc-változatban, erős versenytársa
akadt. A legszebb T. Braziliából (Villarica, Rio Belmonte, Novas Minas, Minas
Geraes stb.) meg Oroszországból (az Ural-hegységből és Szibériából) kerül. A
braziliaiak vagy szép aranysárgák, eleven szinüek (braziliai T.) vagy
szintelenek, viztiszták, kissé zöldes szinüek, amikor vizcsöppnek (goutte
d"eau) vagy rabszolgák gyémántjának mondatnak, a Rio Belmonte kavicsai közt
találják a legszebbeket. A szép barnás-sárga braziliai T. melegítéséből kapják
az u. n. braziliai rubint, vagyis halvány-vörös T.-t. A világoskék braziliai
T.-nak braziliai zafir a neve. Braziliából évenkint összesen vagy 900 kg. T.-t
bányásznak. Az oroszországi többnyire világos-zöld-halványsárga, de van elég
egyéb szinü, teljesen átlátszó is; gyakran találtak igen nagy kristályokat,
20-30 cm. hosszuakat és 10-16 cm. vastagságuakat. Nagyon szépek Jekaterinburg
közelében Alabaszkáról, az Ilmen hegységből (Miaszk vidékéről), továbbá az
Adun-Gilon hegységből valók, de a legszebbek Nercsinszk közeléből
(Borscsovacsnoj és Kuchuserkan hegység) kerültek. Orenburg kerületben rózsaszinü
meg ibolyaszinü kristályokra akadtak. A kékesbe játszó fehér szinü oroszországi
T.-nak szibériai vagy tauriai T. a neve, a zöld szinünek pedig aquamarin, mely
név különben igazában a beryll egyik változatát illeti meg. A Cejlonból
eredő sáfránysárga szinü az indiai T.; a sárgás-zöld a peredell. Szászországban
Auerbachhoz közel (Voigtland) vagy egy szikla, az u. n. Schneckenstein, melyet
quarccal meg turmalinnal együtt halványsárga T. alkot, az innen való
kristályoknak szászországi T. a neve; akad közöttük zöldes-sárga is, ez az u.
n. szászországi krizolit. A megemlített helyeken kivül még sok egyéb helyen is
találni, igy p. Angliában Cornwall ónkőbányáiban, Irországban (Mourne hegység),
Franciaországban, Coloradóban (Egyesült-Államok), Japánban (Mino, Kioto),
Hátsó-Indiában (Pegu) stb. Helyenként valóságos T.-kőzetet alkot és az ilyenből
10 kg.-os darabok is kerülnek. A legnagyobb megmunkált T. az 1680 karátos
Braganza a portugál kincstárban, melyet sokáig gyémántnak tartottak. A T.
nevével sok egyéb drágakövet is illetnek. Igy az orientális (keleti) T.
tulajonképen barnás-sárga korund; a cseh T. = citrin; füst-T. = füstquarc;
occidentális T. = citrin; zafir = elevensárga szinü korund, ugyancsak az ilyen
T.-asztéria néven is szerepel.
Forrás: Pallas Nagylexikon