Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tormay... ----

Magyar Magyar Német Német
Tormay... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tormay

1. Béla, gazdasági iró, szül. Szegzárdon (Tolna) 1838., hol atyja a szabadságharc idejéig a vármegye tiszti főorvosa volt. A középiskolák elvégzése után gazdasági gépészetet és kertészetet tanult, ezután Széchenyi István gróf cenki uradalmában gyakornokoskodott, innét, hogy az alföldi gazdaságokkal megismerkedjék, Károlyi István gróf derekegyházi uradalmába ment, hol fiatal kora dacára az uradalmi ellenőr teendőivel bizatott meg és különösen a juhászat és gyapjuismeretben képezte magát. 1858-59. tanévben a budapesti egyetemen tett biologiai tanulmányokat és királyi engedéllyel az állatorvosi tudományokból vizsgát állott, oklevelet nyert és ezután Bajorországban a weihenstefani gazdasági tanintézetetet végezte. 1861. a budapesti állatorvosi tanintézet tanársegédének hivták meg és ekkor már gazdaságok rendezésével foglalkozott. 1865. tanár let a keszthelyi országos felsőbb gazdasági tanintézeten, az összes állattenyésztési szakok és az ezeket megalapító tárgyak előadásával bizatván meg. 1869. a debreceni országos felsőbb gazdasági tanintézet igazgatójává nevezték ki. A földmívelési kormányzat 1873. fölrendelte Budapestre, megbizta az állatorvosi tanintézetben az állattenyésztési tanszék szervezésével és két év mulva az akadémia rangjára emelt szakiskola igazgatójává tették, melyet T. újra szervezett és tervezései alapján épült pavillonrendszerben az új iskola, melybe az 1881. átköltöztetett. Ugyanez évben működött T. a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban tenyésztési tervezetek elkészítésén, melyek azóta életbe léptek. 1886. a minisztériumba berendeltetvén, az összes gazdasági szakiskolák főigazgatója lőn miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel. Ő volt e mellett (a lótenyésztést kivéve) az egymást követő minisztereknek az állattenyésztési ügyekben tanácsadója. 1892. nevezték ki valóságos miniszteri tanácsossá. T. létesítette az országos állatorvos-egyesületet; ő végezte 1894-ig a nagy állatimportokat; ő szervezte az országban a vasalási tanfolyamokat. T. az országos magyar gazdasági egyesület igazgató-választmányi tagja, elnöke az állattenyésztési tanácsnak, több külföldi tudományos társulatnak levelező és több hazai egyesületnek tiszteletbeli tagja. A magyar szakirodalom terén is működött, nagyobb önálló munkái a következők: Lófogtan (1861); Általános állattenyésztéstan; Gazdasági lótenyésztés (pályanyertes mű); A szarvasmarha és tenyésztése (három kiadást ért); A mezőgazdát is érdeklő néhány városi ügyről; Az átörökítés; Elmélkedés a mezőgazdasági egyensúlyról; A lóhús kimérésének kérdése hazánkban; A könyhasó mezőgazdaságunban; A sertéskérdés egyik fontos részlete. Népies munkái számosak (ő irta kis gazdák számára a Falusi lótenyésztőt; Nádudvari uram vasárnapi beszélgetéseit a mezőgazdaság különböző ágairól, külön műben: Vasárnapi beszélgetések az állategészségügyi törvényről; A házi állatok tenyésztését; A borjunevelést stb.). Érdemeit a király, valamint külföldi uralkodók is többször kitüntették.

2. T. Károly, orvos, szül. Vácon 1804., megh. Pesten 1871. Középiskolai tanulmányainak végeztével a pesti egyetemen doktori oklevelet nyert. Ezután beutazta Német-, Francia- és Angolországot, végül Svájcot, Belgiumot és Itáliát, leginkább a kórházak és egyetemek tanulmányozása céljából. 1830. a m. kir. orvosegyetemen tanársegéddé neveztetett ki s onnét két év mulva Tolna vármegye tiszti főorvosának s a szegzárdi kórház igazgatójának hivta meg, amely intézet vezetése alatt épült fel s kezei között később igen felvirágzott. 1840-ben rendes főorvossá s a vármegye táblabirájává lett. 1848. a minisztériumba egészségügyi osztálytanácsosnak hivatott meg, majd a Moldvában és Oláhországban dühöngő kolerajárvány észlelése végett kiküldetésbe ment. Ezek után a magyar kormány őrnagyi ranggal a honvéd hadsereg veszprémi és székesfejérvári táborába igazgató-főorvosnak nevezte ki, végre 1849 jan. 3. a tiszáninneni és tiszántúli tábori kórházak szervezését tette feladatává; febr. a honvédelmi bizottság elnöke az egészségügyi osztály főnökévé nevezte ki. Aulich tábornok rendeletére a Pesten létesített tábori és egyéb kórházak fejévé lett, májusban pedig az akkori belügyminiszter által Debrecenbe hivatott, ki őt első egészségügyi tanácsossá tette meg. 1850-ben a cs. kir. hadi törvényszék elé állíttatott. A viharos idők multával Pest városának tiszti főorvosa, később pedig a közkórház igazgatója lett. Számos orvosi és orvosrendőri munkát irt s kiváló statisztikus volt és a népességmozgalmat, valamint a közegészségügyet illető dolgozatai azon korszakban alapvetők voltak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is