Tornázás

v. tornászás, elsősorban mint nevelési T. veendő figyelembe, mert test- és szellemfejlesztő hatása az iskolás gyermektől kezdve egészen a deresedő férfikorig érintetlenül fennáll és kimutatható. Ugyanis a rendszeresen űzött T. erőssé, ügyessé teszi a testet, ezáltal az egyénnek önbizalmat ad, a léleknek nyugalmat szerez, tehát a T.-ban edzett egyént a szellemi munkára is alkalmasabbá teszi; a közösen egy vezényszóra végzendő gyakorlatok úgy a gyermeket, mint a felnőtt tornászt arra tanítják, hogy közös működésben saját akaratát egy tőle független akarat irányításának minden ellenmondás nélkül alárendelje, s ha a közös működés szép eredménnyel járt és dicséretet aratott, akkor is érje be minden résztvevő tornász azzal, hogy az elismerést aratott összességnek egyik hasznosan működő, de névtelen tagja volt. A T. nevelési és egészségi, továbbá társadalmi és katonai T.-ra osztható; a nevelési T. ismét felosztatik fiú- és leány-T.-ra, e kettő egymástól tetemesen különbözik azon oknál fogva, mert a fiuk és leányok testalkata vérmérséklet és további életfeladatuk tekintetében különböznek egymástól. A nevelési T., mely az iskolákban a többi tantárgyak sorozatába felvéve gyakoroltatik, gyakorlatainak minőségét és terjedelmét illetőleg lényegesen különbözik a felnőttek T.-ától, mert a még kevésbé fejlett gyermeki testet oly erős gyakorlatokra bocsátani nem lehet, amelyek a kevésbé ellenálló gyermeki izmokat és csontokat esetleg eltorzíthatnák. Az egészségi vagy gyógy-T.-t l. Gyógygimnasztika. A társadalmi vagy egyesületi T. alapjában azonos a nevelési vagy iskolai T.-sal, gyakorlatai ugyanazok, de magasabb fokra vannak fejlesztve, mert teljesen kifejlett testű férfiak v. nők végzik e gyakorlatokat. A tornaszerek is méret tekintetében nagyobbak, különben pedig változatosabbak is. A társadalmi vagy egyesületi T.-nál a gyakorlatok közben a fegyelem fenntartásának módja is már, mint az iskolai T.-nál, mert míg a gyermekeknél a még nem teljesen kifejlett céltudatosságot figyelmeztetéssel és jól alkalmazott szigorral kell felébreszteni, addig a már fejlett elméjű ifjaknál és férfiaknál inkább buzdító szavakkal és útmutatásokkal kell a fegyelmet fenntartani. A katonai T. alapjában véve ugyan menetelésekből, fegyverfogásokból és lovaglásból állana, de már a katonaságnál is be van hozva a szer-T. úgy, hogy e részben a társadalmi, esetleg iskolai T.-sal megegyezik. Végre még meg kell emlékeznünk az ún. szoba-T.-ról is, amely egyes tornaszereknek a lakásokban való használására vonatkozik s különösen az utóbbi években elterjedőben van. A szoba-T. fő szerei a kézi súlyzók, továbbá a rúdhinta, a gyűrűhinta s az ellenállási gyakorlatok számára a húzó eszköz.

A T. anyaga: a) a szabad T. (szabad- és rendgyakorlatok) kézi szerekkel (súlyzók, botok vagy rudak) vagy a nélkül és b) szer-T. A szabad T.-ba tartozó szabad és rendgyakorlatok az u. n. együttes vagy közös gyakorlatok, amelyeknek minden egyes részletét az összes tornászok vezényszó után együttesen ütemszerűen tartoznak végezni, míg a szer-T.-nál az egyénenkénti működés lép előtérbe. A szabad gyakorlatok fő csoportjai az u. n. tag-szabadgyakorlatok és a tulajdonképpeni rendgyakorlatok; az előbbieknél rendesen egy helyben maradva történnek a rendszeres tagmozgatások, míg az utóbbiaknál folytonos helyváltoztatás útján újabb és újabb sorok és állások alakíttatnak; ez utóbbi csoporthoz veendők a katonai szabad gyakorlatok is. A szer-T., ahová az összes ugrási gyakorlatok is sorolhatók, az elugrási, a felhúzódási (függeszkedési) és az eltolási energiának emelését célozzák. A T. az atlétikától (l. o.), vagyis az ún. sportszerű testgyakorlatoktól abban különbözik, hogy míg ez utóbbiaknál a testi erő és energia egyoldalúan és időnkint egy közvetlenül kitűzött feladatnak elérése céljából fejlesztetik, addig a T.-nak mindig a tornázó egyén szakadatlan és biztos fejlesztése a célja, tekintet nélkül az időnkint esetlegesen felmerülhető feladatokra.

Magyarországban a test rendszeres fejlesztésére való törekvéssel legelőször a múlt század végén kibocsátott Ratio educationis-ban találkozunk. Egyes iskolákban, különösen amelyeket a protestáns felekezetek tartottak fenn, a T. bizonyos neme már régebben gyakoroltatott. A jelen század harmadik évtizedében Fuchs Keresztély pesti vagyonos kereskedő gyermekei számára Clair Ignác tornamestert hozatta be a külföldről, aki itt magánjellegű tornaiskolát tartott egészen a 40-es évekig, amikor a nemzeti testgyakorló-egyesület szolgálatába lépett. Bakody Tivadar dr. gyakorló orvos 1860. a Gyógyászat című szaklapban az ifjúság rendszeres testi neveléséről értekezvén, ez megadta az első alkalmat arra, hogy a testi nevelés barátai a T. meghonosítása céljából csoportosuljanak. Így Bakody mellé álltak Batizfalvy Sámuel és Szontagh Ábrahám gyakorló orvosok, akik egyszersmind a T.-ban is kellő jártassággal bírtak és ezeknek, valamint több buzgó társuknak sikerült 1863. az első nyilvános tornacsarnokot megnyitni, s ezáltal a T.-nak jövőjét Magyarországban megalapítani (l. Nemzeti torna-egylet). A T. ettől kezdve nálunk is fejlődésnek indult és különösen midőn Szontagh Ábrahám az első magyar torna-műszótárt és az első magyar torna-kártyákat kidolgozta, lehetővé vált a T.-t a német befolyástól teljesen függetlenné tenni. Torna-egyesületek alakultak az országban és a fővárosban s 1868. a nemzeti torna-egyesület már a torna tanítóképzést is megkezdette. A T. kezdetben meglehetős erős kapcsolatban állott a rendszeres tűzoltással, s több helyütt az országban a torna-egyesületek egyúttal tűzoltással is foglalkoztak, vagy kettős egyesületekként működtek, míg később mindegyik irány már magában megerősödvén, szétváltak. Matolay Eleknek (l. o.) köszönhető legtöbb magyar T. fejlesztése körül. Ő első fellépésétől kezdve haláláig minden tehetségét a T. emelésére szentelte. Az ő buzdítására jött létre 1870. az állammal azon egyezség, amely szerint a nemzeti torna-egyesület mint állami érvényű okleveleket kiállító torna tanítóképző intézet is működik. Létrejött a torna-egyesületek szövetsége, a tornatanítók országos egyesülete, a Tornaügy szakközlöny, az országos közoktatási tanácsban a tornatanítás szakszerű állandó képviseltetése, mintegy 44 torna-egyesület s a T. irodalmi művelése is. Utána az ő nyomán haladva, a magyar T. fejlesztésében Hegedüs Sándor s legutóbb Berzeviczy Albert mint az országos tornaszövetség elnöke szereztek érdemeket.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Iskolai egészségügy