török hódoltság

Mo. török fennhatóság alatti része a XVI-XVII. sz.-ban. A török hódoltság 1541-ben jött létre, amikor a feudális anarchiát kihasználva a törökök elfoglalták Budát, s az ország három részre szakadt, a Habsburg királyságra, az erdélyi fejedelemségre és a török hódoltságra. Legnagyobb kiterjedése idején a középkori Mo. egész déli és középső része török hódoltság alatt volt. A török hódítók a maguk társ. és pol. rendszerét vezették be Mo.-on, s ez a gazd. élet rohamos hanyatlását, elnéptelenedést és a táj pusztulását (puszták, homokbuckák, vadvizek és mocsarak keletkezését) eredményezte. A török hódoltság peremén létesült végváraknak döntő szerepük volt az Európa belsejébe irányuló török támadások elhárításában. A török hódoltságon kívüli országrészek pol. megosztottsága, valamint az európai "keresztény hatalmak" viszálykodásai miatt a török kiszorításának feltételei csak a XVII. sz. második felében értek meg. A Török Birodalom belső bomlása és gyengülése, valamint a Habsburgok kelet-európai érdekeltségének növekedése az 1680-as években törökellenes szövetség, a pápa kezdeményezte "szent-liga" létrehozását eredményezte. Ebben a Habsburg-birodalom, Velence, Lengyelország, Oroszország vett részt. 1686-ban fölszabadult Buda vára és a kiváló hadvezér, Savoyai Jenő zentai győzelme (1697) után megkötött karlócai béke (1699) lényegében Mo. egész területét felszabadította a török uralom alól. A volt török hódoltsági területekkel együtt Erdélyre is kiterjeszkedett a Habsburgok uralma.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• anarchia
• királyság
• végvár
• Habsburg
• pápa
• Erdély