Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
torony tower
torony (dar... house
torony maga... towering
toronyállvá... steeplejack...
toronycsúcs... broach
toronyház high rise
toronyház high rise b...
toronyőr watch
toronyóra l... pie in the ...
toronysisak... steeple
toronyugrás... high dive

Magyar Magyar Német Német
torony Turm (r)
toronyház Hochhaus (s...
toronyiránt... querfeldein...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Torony

Olyan épület v. épületrész, mely alapterületéhez képest igen magas. A toronynak eredete bizonyára védelmi célokra vezethető vissza, a tömör, magas építményekről a körítő falak hajlított lövegekkel könnyen lévén megvédhetők. A torony azonban nemcsak védelmez, hanem tömegével, alakjával ki is tüntet valamit, azonkívül éppen tömege, emlékszerű alakításra igen alkalmas. Ennek következtében már a legrégibb időktől fogva látjuk a tornyot nemcsak védelmi és egyáltalában praktikus célokat (mint jeladás, hangelterjesztés, stb.), hanem pusztán díszítő célokat is szolgálni. Így használja azokat mindjárt a vallásos építészet, melynek érdekében állott, hogy templomai a többi épületek fölött uralkodjanak.

Találkozunk a toronnyal a kínai, japán és indus vallásos építészet pagodáiban, az egyiptomi templom pilonja szintén nem egyéb két vaskos toronynál; látjuk az asszír építészetben, a perzsában, valamint az amerikai ősnépek építészetében is. A klasszikus görög építészet, a tagozásaiban uralkodó vízszintes irány miatt, nem tűri a tornyot, csak erődítményeiben; úgy alkalmazza azt a római építészet is. Úgy a keresztény, mint a mohamedán művészetben megint fölkarolja a vallásos építészet a tornyot; mindegyik eleinte csak praktikus célokból: az egyik harangszóval, a másik élőszóval híván imára a hívőket. Azért a torony, mint campanile (l. o.), csak úgy mellékesen épül a templom közelében. A harangos tornyok később szerves összefüggésbe jönnek a templommal, sőt a román stílusban mellettük más, díszítő tornyok (a kereszthajó mellett) és valamely pontot markírozó tornyok (pl. a hosszú hajó és a kereszthajó keresztezésénél a négyzet fölött) is keletkeznek, úgy hogy pl. chartresi katedrális 8 toronnyal ékes. Legnagyobb és mindekkoráig utol nem ért művészettel alakítja tornyait a csúcsíves építészet; nemcsak erődítményeiben, hanem polgári építményeiben is, mint városházakban, szövetkezetek házaiban, privát házakban, stb. és főleg templomaiban. A függőleges tagozású, magasba törekvő csúcsíves stílus kapva kap a tornyokon; alaprajzait fölfelé menet átidomítja a négyszögből a nyolcszögbe, külső fölületét gyámpillérekkel, geometrikus díszítményekkel tagolja, tetejét a sarkakon kisebb tornyocskákkal, a középen pedig magas, sokszor áttört művű kősüveggel koronázza (pl. a legszebb magyar T.-nyal, a pozsonyi ferenciek templomának tornyával). E sorok kíséretében az egyházi építészetből a leghatalmasabb művű tornyokat, a kölni székesegyház tornyait mutatjuk be, a polgári építészetből pedig a bourgesi városház tornyának architektonikus alakítását.

A csúcsíves építészetben keletkezik a huszártorony is (l. o.), mely közvetlenül a templom fedélzeten (rendesen a négyzet fölött) ül. A renessance építészet eleinte nem kedveli a tornyot; a templomok homlokzata oromzatos, a négyzet fölött pedig, igaz hogy sokszor egész toronyméreteket öltő, kupola emelkedik. A barokkban a tornyok ismét helyet foglalnak a templom homlokzatán és hagym aalakú, fantasztikusan tagolt süveget kapnak. Igen szépek és jellegzetes hazai diszítményűek e korban a felső-magyarországi várak (Sárospatak, Frics, Késmárk ,stb.) és templomok (Szepesszombat, Késmárk stb.) tornyai. Lengyel befolyás alatt készültek, speciális magyar zamatú ornamentikával; tetejük lapos, csorbázatos magas mellvéddel, sgraffito-díszítményekkel. A csúcsíves kortól kezdve sokszor az épületek sarkait, lépcsőházait, erkélyeit (egy igen szépet Nürnbergből a 3. ábra mutat) stb. tornyok v. tornyocskák alakjában formálják, hanem amit a modern, különösen a budapesti építészet a toronnyal mint díszítménnyel űz, az nincs indokolva, mert semmi esztétikai szükség sincs arra, hogy egy sorban levő, a szűk utcákban úgy sem érvényesülő bérházak sarkai, erkélyei, oromzatai stb. tornyokkal díszíttessenek. Az ókori ostromtornyok l. Hadigépek; a sakkjáték egyik figuráját is toronynak, másként bástyának nevezik.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is