Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Törpék... ----

Magyar Magyar Német Német
Törpék... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Törpék

mitológia

számos nép mitologiájának és folklorejának, az európaiak közül kivált a germán népekének jellemző alakjai. Törpeségük foka, valamint az emberhez való viszonyuk nagyon különböző; de többnyire inkább rossz-, mint jóindulatu lények, melyeket legtöbbnyire a föld kincseinek őrzőiképen ismer a néptudat (ilyen a bányarém, l. o.). Mítikus magaslatukról a még élő hagyományban már rendesen a szervetlen népmonda és mese fokára sülyedve látjuk őket, ahol bizonyos varázslat segítségével rendesen a természetfölötti erőkkel szövetkező hős mellé vagy ellene állanak. Feltünő vonásuk főleg a germán mondákban a fegyverkovácsolásban való csodálatos ügyesség (igy a Völund- és Siegfried-mondában stb.). Ebből és a kincsek őrzéséhez való viszonylatukból enhemerisztikus magyarázók históriai emlékek elhomályosult nyomait sejtik a T.-ről való hagyományokban és azt vélik, hogy a későbbi hódítók magasb termetétől feltünően eltérő antropologiai sajátszerüségü és a fémek kohászatában náluknál jártasabb (némelyek szerint csúd, vagyis ősfinn, tehát ugor) benszülöttek emléke él e mondákban. Ezt azonban a T.-et szerepeltető mondák összességére nézve alig lehetne igazolni; habár annyi kétségtelen, hogy amint az óriásokról szóló hagyományok egy részében, ugy itt is volt némi szerepe a históriai emlékezések mondai túlzásának és kiszinezésének. A magyar néphagyomány genuin része alig ismert T.-et; ami ilyenféle van népünk meséiben és mondáiban (?), az jobbára kimutatható kölcsönvétel, leginkább szláv és germán forrásból. V. ö. Ipolyi, Magyar mitologia (138. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is