Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Törvényesít... ----

Magyar Magyar Német Német
Törvényesít... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Törvényesített gyermek

házasságon kivül, tehát törvénytelennek született, de utóbb törvényessé tett gyermek. A törvényesítésnek hazai jogunkban három módja van: 1. a szülők utólagos házassága (subsequens matrimonium); 2. királyi kegyelem (rescriptum principis) és 3. örökbefogadás. Az utólagos házasság törvényesítő hatása ipso jure, de csak megkötése pillanatától kezdve áll be, tehát a születés időpontjára visszaható ereje nincs, minek folytán az időközben született gyermeknek esetleges elsőszülöttségi jogát nem érinti. A törvényesítés e módjának nincs helye a házasságtörésből származott gyermekeknél (adulterini), ha a házasságtörés fenforgásáról az elkövetés pillanatában mindkét félnek tudomása volt. Minthogy a törvényesítő hatás ipso jure, a törvény erejénél fogva áll be, a törvényesítéshez elég annak bizonyítása, hogy a gyermek azoktól származott, akik között az utólagos házasság létrejött. Minden eljárás feleslegessé válik, ha az apa a gyermeket a születési anyakönyvbe bejegyezhető módon, vagyis az anyakönyvvezető előtt személyesen vagy közokiratban elismerte. A királyi kegyelem által való törvényesítést csak az apa kérheti, halála után az anya v. maga a törvényesítendő gyermek is, de csak akkor, ha az apa életében atyaságát beismerte, s törvényesítési szándékát s akaratát kijelentette. A királyi kegyelem által történt törvényesítés az anyakönyvbe bejegyzendő. Az örökbefogadási eljárást egy 1884. évi igazságügyi miniszteri rendelet szabályozza.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is