Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
törvényható... municipalit...
törvényható... municipal

Magyar Magyar Német Német
Törvényható... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Törvényhatóság

Az 1848. XVI. t.-c. a vármegyei szerkezetnek mint az alkotmányosság védbástyájának a közszabadsággal összhangzásba hozatala, egyszersmind pedig a közigazgatásnak időközben is minden megakadástól megóvása érdekében, a minisztériumot arra utasította, hogy a vármegyei szerkezetnek népképviselet alapján rendezéséről a legközelebbi országgyülés elé törvényjavaslatot terjesszen és ennek megtörténtéig a vármegyei hatóság gyakorlatát ideiglenesen szabályozta. A közbejött események folytán a kormány az ebben a törvénycikkben nyert utasításnak csakis 1870. tehetett eleget, amidőn az 1870. XLII. t.-c az első részletes szervezés munkáját teljesítette, amelyen az 1874. XXXIX. t.-c csak annyiban módosított, amennyiben megengedte, hogy a vármegye főispánja, székely székek, kerületek és vidékek főkirálybirjája vagy főkapitánya egyszersmind szab. kir. v. T.-i jogal felruházott városok főispánja, illetőleg kerületi grófja is lehet. Az 1870. XLII. t.-c. T.-i joggal felruházta illetőleg önálló T.-oknak jelentette ki: a) a vármegyéket, b) a székely székeket, c) a Jászkun-, Hajdu- és nagykikindai kerületet, d) Kővár-Fogaras és Naszód vidékét, e) a szepesi XVI város kerülett, f) a szab. kir. városokat (l. o.), valamint g) az egyidejüleg T.-i joggal felruházott (20) városokat e) városok betürendben a következők: Abrudbánya, Bereck, Csík-Szereda, Fogaras, Göllnicbánya, Hátszeg, Ilyefalva, Kecskemét, Kézdi-Vásárhely, Kolos, Nagyvárad, Oláhfalva, Szász-Régen, Szék, Székely-Udvarhely, Sepsi-Szent-György, Vajda-Hunyad, Versec, Vizakna és Zilah). Az 1873. XXVII. t.-cikkel Pancsova, Fehértemplom és Karánsebes T.-i joggal ruháztattak föl. Időközben, jelesül az 1876. XX. t.-ckkel nagyobb számu szab. kir., illetőleg T.-i joggal felruházott városok mint önálló T.-ok megszüntettek s azokba a vármegyékbe bekebeleztettek, amelyeknek területén feküsznek; az 1876. XXXIII., valamint az azt kiegészítő 1877. I. törvénycikkek több T.-nak területét szabályozták. Ez, valamint a közigazgatás szervezetében időközben behozott több változás, a T.-ok új szervezését tette szükségessé. E szükségnek megfelelt az 1886. XXI. t.-c. amely az 1892. XXVI. t.-cikkel eszközölt csekély módosítással mai napig a T.-oknak szervezeti törvénye. E törvény értelmében T.-ok: I. a vármegyék (vármegyei T.), II. T.-i joggal felruházott városok (városi T.), III. Budapest székes főváros, amelynek a többi T.-okétól eltérő szervezetét az 1872. XXXVI. t.-c. szabályozza és IV. Fiume városa és kerülete (Fiume áll: a városból és Plasse, Cosala és Drenova alközségekből), amelynek ügyei hasonlag nem az 1886. XXI. t.-c., hanem a törvény újabb rendelkezéséig a fennálló törvényes gyakorlat szerint intéztetnek. Irányadó jelesül a minisztertanács határozata alapján a m. kir. belügyminiszternek 1872 ápr. 27. kelt rendeletével helybenhagyott statutum, amelynek teljes címe: Fiume szabad város és kerületének statutma (Statuto della libera citta di Fiume e del suo distretto). Az 1886. XXI. t.-c. szerint: I. vármegyék ezek: 1. Abaúj-Torna, 2. Alsó-Fehér, 3. Arad, 4. Árva, 5. Bács-Bodrog, 6. Baranya, 7. Bars, 8. Békás, 9. Bereg, 10. Beszterce-Naszód, 11. Bihar, 12. Borsod, 13. Brassó, 14. Csanád, 15. Csík, 16. Csongrád 17. Esztergom, 18. Fejér, 19. Fogars, 20. Gömör és Kis-Hont, 21. Győr, 22. Hajdu, 23. Háromszék, 24. Heves, 25. Hont, 26. Hunyad, 27. Jász-Nagykun-Szolnok, 28. Kis-Küküllő, 29. Kolozs, 30. Komárom, 31. Krassó-Szörény, 32. Liptó, 33. Máramaros, 34. Maros-Torda, 35. Moson, 36. Nagy-Küküllő, 37. Nógrád, 38. Nyitra, 39. Pest-Pilis-Solt-Kiskun, 40. Pozsony, 41. Sáros, 42. Somogy, 43. Sopron, 44. Szabolcs, 45. Szatmár, 46. Szeben, 47. Szepes, 48. Szilágy, 49. Szolnok-Doboka, 50. Temes, 51. Tolna, 52. Torda-Aranyos, 53. Torontál, 54. Trencsén, 55. Turóc, 56. Udvarhely, 57. Ugocsa, 58. Ung, 59. Vas, 60. Veszprém, 61. Zala, 62. Zemplén, 63. Zólyom; II. T.-i joggal felruházott városok: 1. Arad (szab. kir.), 2. Baja, 3. Debrecen (szab. kir.), 4. Győr (szab. kir.), 5. Hódmező-Vásárhely, 6. Kassa (szab. kir.), 7. Kecskemét, 8. Kolozsvár (szab. kir.), 9. Komárom (szab. kir.), 10. Marosvásárhely (szab. kir.), 11. Nagyvárad, 12. Pancsova, 13. Pécs (szab. kir.), 14. Pozsony (szab. kir.), 15. Selmec- és Bélabánya (szab. kir.), 16. Sopron (szab. kir.), 17. Szabadka (szab. kir.), 18. Szatmár-Németi (szab. kir.), 19. Szeged (szab. kir.), 20. Székesfejérvár (szab. kir.), 21. Temesvár (szab. kir.), 22. Újvidék (szab. kir.), 23. Versec, 24. Zombor (szab. kir.). A T.-oknak összes száma 89.

A T.-ok mint önkormányzati joggal felruházott testületek gyakorolják a törvény kolátai között: a) az önkormányzatot; b) az állami közigazgatás közvetítését és c) egyéb közérdekü, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánnyal közölhetik és kérvény alakjában a törvényhozás bármelyik házához közvetetleneül felterjeszthetik. A felterjesztésnek ez a joga Budapest székes fővárost is kétségtelenül éppen ily terjedelemben megilleti, jóllehet a szervezeti törvény nem a törvényhozás bármelyik házát, hanem csak a képviselőházat említi.

Önkormányzati joguknál fogva a T.: a) saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot; b) határozatait és a szabályrendeleteit saját közegei által végrehajtatja; c) tisztviselőit választja; d) az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja és a fedezetről gondoskodik és pedig a megyei T. a megyék háztartásáról szóló 1883. XV. t.-c., a városi T. pedig a községi törvény (1886. XXII. t.-c. rendelkezései szerint); e) a kormánnyal közvetetlenül érintkezik. Fiume szabály szerint a kormányzó közvetítésével levelez a kormánnyal, de a közvetetlen érintkezés jogát részére is a Statutum biztosítja.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is