Törvénymagyarázat
jog
(interpretatio), általában a törvény értelmének
megállapítása. A T.-nak négy nemét szokás megkülönböztetni, u. m.: 1. a hiteles
v. törvényes (i. authentica), 2. a szokásjogi (i. usualis), 3. birósági (i.
judicialis) és 4. a tudományos magyarázat (i. doctrinalis). Az első csak a
törvényhozót illeti meg s mint törvény kötelező erővel bir. Arra nézve, vajjon
a magyarázó törvény az annak kibocsátása előtt még biróilag el nem döntött
esetekre is alkalmazandó-e, vagy új törvény fogalma alá esik, amely ellenkező
törvényes kijelentés hiányában visszaható erővel nem bir: a nézetek eltérők. A
kormánytól eredő T. a szerepnél fogva, amely a kormánynak a törvényalkotásnál
jut, igen értékes ugyan, de törvényerővel nem bir s nem kötelezi a birót, aki a
birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. IV. t.-cikk szerint csakis a rendesen
kihirdetett törvények érvényét nem veheti kétségbe, de a rendeletek
érvényessége fölött egyes jogesetekben itélni jogosult. «Egyes esetekben» ez
azt jelenti, hogy a biró nem itélhet elvontan valamely rendelet érvényessége
fölött, hanem az eléje utalt s hatásköréhez tartozó jogeset eldöntésénél
határoz a fölött, vajjon a rendeletet érvényesnek s igy alkalmazandónak
itéli-e. 2. A szokásos magyarázat nem egyéb, mint a szokásjognak egy
neme. 3. A birósági T. a biróságok által elfogadott tudományos magyarázat, mely
ha állandó, birói gyakorlatot állapít meg (usus fori). Azért tulajdonképi T.
alatt csak 4. a tudományos magyarázatot kell érteni. Ennek célja a törvény
valódi tartalmának felismerése. Ennek két faját különböztetjük meg, u. m. a
nyelvtani (grammatikai) és a logikai magyarázatot. Amaz a törvény szavai
alapján igyekszik annak értelmét megállapítani, emez azon elemek tekintetbe
vételével, amelyekből a törvényhozónak a törvényben kifejezésre jutott akaratát
akarja megállapítani. Nagy nehézséget szülnek a törvényben levő ellenmondások
(antinomia). Erre általános elv az, hogy két egymásnak ellenmondó jogszabály,
minthogy egyiknek sincs nagyobb törvényereje a másik fölött, egymást
kölcsönösen megszünteti. De ha két különböző törvényben van az ellenmondás,
akkor a későbbi törvény érvényes, mert: lex posterior derogat priori.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|