Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Törvénymagy... ----

Magyar Magyar Német Német
Törvénymagy... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Törvénymagyarázat

jog

(interpretatio), általában a törvény értelmének megállapítása. A T.-nak négy nemét szokás megkülönböztetni, u. m.: 1. a hiteles v. törvényes (i. authentica), 2. a szokásjogi (i. usualis), 3. birósági (i. judicialis) és 4. a tudományos magyarázat (i. doctrinalis). Az első csak a törvényhozót illeti meg s mint törvény kötelező erővel bir. Arra nézve, vajjon a magyarázó törvény az annak kibocsátása előtt még biróilag el nem döntött esetekre is alkalmazandó-e, vagy új törvény fogalma alá esik, amely ellenkező törvényes kijelentés hiányában visszaható erővel nem bir: a nézetek eltérők. A kormánytól eredő T. a szerepnél fogva, amely a kormánynak a törvényalkotásnál jut, igen értékes ugyan, de törvényerővel nem bir s nem kötelezi a birót, aki a birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. IV. t.-cikk szerint csakis a rendesen kihirdetett törvények érvényét nem veheti kétségbe, de a rendeletek érvényessége fölött egyes jogesetekben itélni jogosult. «Egyes esetekben» ez azt jelenti, hogy a biró nem itélhet elvontan valamely rendelet érvényessége fölött, hanem az eléje utalt s hatásköréhez tartozó jogeset eldöntésénél határoz a fölött, vajjon a rendeletet érvényesnek s igy alkalmazandónak itéli-e. 2. A szokásos magyarázat nem egyéb, mint a szokásjognak egy neme. 3. A birósági T. a biróságok által elfogadott tudományos magyarázat, mely ha állandó, birói gyakorlatot állapít meg (usus fori). Azért tulajdonképi T. alatt csak 4. a tudományos magyarázatot kell érteni. Ennek célja a törvény valódi tartalmának felismerése. Ennek két faját különböztetjük meg, u. m. a nyelvtani (grammatikai) és a logikai magyarázatot. Amaz a törvény szavai alapján igyekszik annak értelmét megállapítani, emez azon elemek tekintetbe vételével, amelyekből a törvényhozónak a törvényben kifejezésre jutott akaratát akarja megállapítani. Nagy nehézséget szülnek a törvényben levő ellenmondások (antinomia). Erre általános elv az, hogy két egymásnak ellenmondó jogszabály, minthogy egyiknek sincs nagyobb törvényereje a másik fölött, egymást kölcsönösen megszünteti. De ha két különböző törvényben van az ellenmondás, akkor a későbbi törvény érvényes, mert: lex posterior derogat priori.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is