törvényszerűség

A filozófiai gondolkodás legmagasabb rendű terméke, a jelenségek, folyamatok közötti lényeges, tartós, általános és szükségszerű összefüggés. A törvényszerűség jellemző vonásai szoros összefüggésben állnak egymással és meghatározott rendszert alkotnak - középpontban a lényegességgel. A törvényszerűségek az emberi tudattól függetlenül léteznek, a tudomány csak visszatükrözi a megismerőtől függetlenül létező objektív törvényszerűségeket A törvényszerűség objektivitása azt is jelenti, hogy létük és fennállásuk elkerülhetetlenül összekapcsolódik azokkal a viszonylatokkal, amelyeknek törvényszerűségei (pl. a kapitalizmus törvényszerűségei csak a kap. társ.-mal együtt léteznek, s a kap. felszámolása után már nem érvényesülnek s így nem is léteznek). Az objektivitás nem jelent egyúttal végzetszerűséget, hiszen az ember a természeti és társ. törvényeket fokozatosan felismerve s azokra támaszkodva átalakíthatja a természetet és a társ.-at. A törvények fontos jellegzetessége a tendenciaszerűség, amin azt értjük, hogy az egyes törvények a valóság bonyolult szövevényében, véletlenek metszéspontjain csak megközelítően érvényesülnek.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• gondolkodás
• rendszer
• tudat
• tudomány
• objektív
• kapitalizmus
• ember
• törvény
• valóság
• véletlen
• filozófia