Torzkép

karikatura (az olasz ciricare a. m. túlozni szóból), a művészi ábrázolás ama faja, mely alakjait félreismerhetetlenül jellemzően, egyes karakterisztikus vonásaikban azonban túlozva ábrázolja, félszeg oldalukról mutatván be azokat. Tárgyai szerint a T-nek két nemét különböztetjük meg a szerint, amint képzelt alakokon általánosságban karakterizálja az emberiség erkölcsi és társadalmi tévedéseit, mint azt Hogarth tette a pazarlás, a divatos házasság, játékszenvedély stb.-vel; vagy pedig egyes élő személyeket tesz nevetség tárgyává, mint azt a politikai T.-rajzolók teszik. Az olasz renaissance mesterei közül Leonardo foglalkozott szeretettel T.-rajzolással; torzvonásokkal jellemzett tanulmányfejeit Európa különböző képtáraink rajzgyüjteményeiben őrzik. A francia Callott is razolt T.-eket; az első specialista e téren azonban az angol Hogarth. Ugyancsak Anglia lett a mult század közepén a politikai T. szülőhelye, amely innen terjedt el európaszerte s amelynek ma is hatalmas a szerepe a politikai párttusákban. A legkiválóbb angol politikai T.-rajzoló Cruikshank, aki a Punchben tette közzé rajzait. Franciaországban a nagy forradalom idejében és a juliusi forradalom után virágzott föl a T.-rajzolás; kiválóbb művelői voltak: Gavarni, Grandville, Daumier, később Cham és Grévin. Az első német T.-ek a bécsi kongresszus idejéből gyönge francia utánzatok. A T.-rajzolás Németországban csak századunk közepén lendült föl; a politikai T.-rajzolók közül Banii, Schrödter, a berlini Kladeradatsch munkatársai, a világ félszegségeivel általánosságban foglalkozó T.-rajzolók közül Hermann, Dycks, König, Löffler, újabban Harburger, Oberländer, Meggendorfer s főkép W. Busch tüntek fel, az utóbbiak többnyire a Münchener Fliegende Blätter hasábjain. Magyarországon a T.-nek első kiváló mestere Jankó János volt, nagy reményekre jogosított korán elhunyt ilyen nevü fia is. Jelenleg is működő T.-rajzolóink: Homicskó, Faragó, Linek, Jeney, Lakos, Jantyik, Garay.

Forrás: Pallas Nagylexikon