Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tótok... ----

Magyar Magyar Német Német
Tótok... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tótok

Hazánk felvidékét a Dunától a Kárpátokig s a Kis-Kárpátoktól Ung vármegyéig a nagy északi szláv népcsalád egyik törzse, a tót nép lakja. E népfaj, mely saját külön tót nyelvét beszéli, mintegy 2 milliónyi számban lakja tömegesen a felvidéket s elszórtan található az Alföld több községeiben is, hová főleg az irtó török háboruk után a felvidékről telepíttetett le. A tót nép szereti hazáját s ragaszkodik a földhöz, melyet az őt mindenben jellemző szorgalommal és kitartással mível. Jellemére szelid, búsongó kedélyü, türelmes és tanulékony nép, melynek egyedüli nagy hibája a felvidék zord éghajlatában gyökerező iszákosságra való hajlam, illetve a pálinkaivás. Fő foglalkozása a földmívelés és állattenyésztés, illetve a pásztorkodás mellett a házi ipar és házaló kereskedés. Csaknem minden vidéknek megvan a maga házi ipara, minők: a vászonszövés, faedények, kerekek, hordók készítése, a csipkeverés, a fa-szállítás, szén-, mészégetés, tutajozás stb. A nyári hónapok alatt tömegesen szállingóznak a fővárosba s az Alföld nagyobb városaiba, hol főleg az építkezéseknél mint napszámosok nyernek foglalkozást; mások mint aratók keresik meg a télire valót. Egyes vidékek lakosai mint drótosok vagy házalók az ország határain túl is elbolyonganak. A tót nép vallásos, papját, tanítóját és egykori földesurát szereti, s hogy nem könnyen izgatható, azt a közelmult események nemzetiségi bujtogatásai is eléggé igazolják.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is