Tournai

(ejtsd: turné), flamandul Doornik, az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Hainaut belga tartományban, 49 km.-nyire Monstól, a Schelde mindkét partján, vasutak mellett, (1895) 35,761 lak., jelentékeny és rég idők óta fennálló szőnyegszövéssel, posztó- és pamutszövéssel, kalap-, csipke- és szalagkészítéssel, vászonfehérítéssel, gyetya-, csokoládé-, faience-, bőr- és szeszgyártással; különböző iskolákkal, képtárral, nyilvános könyvtárral (több mint 30,000 kötet), természetrajzi muzeummal. Számos temploma (St. Quentin, St. Brice, St. Jacques stb.) között legkiválóbb a Notre-Dame román székesegyház, egyike Belgium legszebb templomainak, a XII. és XIII. sz.-ból, 4 szép toronnyal, érdekes üvegfestményekkel, szt. Eleutherius vadászatát ábrázoló hires képpel és egyéb művészeti tárgyakkal. Dumortier természettudós szobra is diszíti a várost. T. (Turnacum), már a rómaiak idejében jeletnékenyebb város, az V. sz.-ban a merovingi királyok székhelye volt. Kopasz Károly a várost és vidékét Tournaisist 867. flandriai Balduinnak adta hűbérül. 881. a várost a normannok dúlták fel. Szép Fülöp falakkal és árkokkal vétette körül. Az angolok 1513. hatalmukba kerítették, de 1517. I. Ferenc visszaszerezte. 1521. elfoglalta V. Károly. 1581. Epinoy hercegasszony vezérlete alatt a parmai herceg hadai ellen hősi védelmet fejtett ki, de végre mégis kénytelen volt magát megadni. XIV. Lajos 1667. elfoglalta és Vauban által megerősíttette, az utrechti békében azonban Ausztriának visszaadta. 1745. a franciák újból elfoglalják, de az aacheni békében (1749) ismét visszaadják. 1794-1814. ismét francia birtok volt; napjainkban erődítményeit lerombolták./p>

Forrás: Pallas Nagylexikon