Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
tőzeg peat
tőzeg turf
tőzeg turf, turve...
tőzegáfonya... cranberry
tőzeges ter... moorland
tőzegláp muskeg
tőzegláp pu... hag
tőzegláp sz... hag
tőzegtégla turf of pea...
tőzegtelep swamp

Magyar Magyar Német Német
tőzeg Torf (r)

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Tőzeg

(turfa), a legfiatlabb, legtökéletlenebb kőszén. Elhalt mocsári és vizi növények (tőzegmohok stb.) össze-visszakuszált szálainak, gyökereinek laza, kevéssé megszenesedett tömege. Képződése ugyszólván szemünk előtt folyik le. Ahol valamely mély medencében állóviz gyülik meg és e viz le nem folyhatik, a föld mélyebb rétegeibe nem szivároghat, ott nemsokára mocsári és vizi növények ütik fel tanyájukat. Ezeknek egyre elhaló részei a viz alatt nagy tömegekké szaporodnak és mivelhogy levegőtől elzárva bomlanak, lassankint megszenesednek, T.-gé válnak. Minél tovább tartott e bomlás, annál gazdagabb szénben. A széntartalom maximuma 59%. Legtöbb esetben a kémiai összetétele nem nagyon tér el a növényi rostétól (gyep-T.), a farostétól. Számos T.-telepen találni fatörzseket (gyökér-T.), állati maradványokat, egyes ásványokat (gipsz, pirit, markazit, vivianit), valamint az emberi kéztől eredő munkálatokat (edényeket, fegyvereket, szerszámokat stb.). Sok T.-ben az őt alkotó növények jól felismerhetők, megállapíthatók, de akad elég, melyben a növények annyira elváltoztak, hogy nagyon bajos a felismerésük. Hazánban nagy kiterjedésü T.-telepek vannak. Általában a T.-telepek vagy másképen lápok két fő csoportját szokták megkülönböztetni. A dombos láp a vizi mohából (sphagnum) épül fel és az a sajátsága, hogy a levegőben levő nedvességet magába szívja és olyan, mint valami óriás teleivódott szivacs. Középső részével kiemelkedik, kidomborodik s ott magasabban fekvőnek tünik fel, mint a széle. A legnagyobb hazai dombos láp az árvavármegyei, melynek területét 6-8 km2-re teszik. Kolozs vármegyében 15,5 katszt. holdnyi, Alsó-Fehér vármegyében 35 kataszt. holdnyi területen van meg. A sík láp (réti láp) leginkább sásokból, füvekből és némely lombos mohából keletkezett, soha sem domborodik ki, hanem lapos. Az Ecsedi láp, a balton- és fertőmelléki lápok, a Tisza és Körös mentén levők mind sík lápok. Amit a nép «savanyu rét»-nek nevez, az rendesen szintén sík láp. Hollandiában, Angliában, Francia- és Németországban óriási terjedelmü T.-telepek vannak; a hazaiak sem terjedelemre, sem vastagságra nem versenyezhetnek a külföldiekkel. A T.-telepeket a külföldön az utóbbi években mezőgazdasági mívelésre fogták, de igen sok helyen (nálunk is) a T.-et vágják, részint azért, hogy megszárítva mint tüzelőanyagot használják, részint pedig, hogy különféle ipari célokra dolgozzák fel, nevezetesen T.-pelyvát meg T.-lisztet gyártsanak belőle. A száraz T.-nek megvan az a nevezetes tulajdonsága, hogy folyadékokat meg gázokat igen nagy mennyiségben s mértékben képes magába szívni. Minál finomabb részekre van a T. szaggatva, annál nagyobb a felszívó képessége és ereje; növekedik még a felszívó képessége, ha a T.-et a szaggatás előtt a téli hidegnek tették ki. Ezt a tapasztalatot ugy értékesítik, hogy késő őszkor vagy télen a T.-ből téglákat vágnak, a T.-téglákat alkalmas módon egymásra rakják és a téli hidegnek teszik ki. Tavaszkor a szél meg a napfény kiszárítja a T.-et, melyet az után géppel szétszaggatnak és kész a T.-pelyva meg a T.-liszt. A durvábbja a T.-pelyva, finomabbja a T.-liszt. Azt állítják, hogy a T.-liszt felszívó ereje 283%-kal nagyobb, mint ugyanazon T. nagyobb darabjáé. A T.-pelyva meg a T.-liszt kitünő alom, mert a leggondosabb módon gyüjti magába a ganéj legfontosabb alkotó részeit. Tisztán tartja az istálló levegőjét és elejét veszi mindama bajoknak, melyeknek az állatok a tisztátalan levegőben ki vannak téve. Kitünő kovács-szenet készítenek belőle, rovargyüjteményekbe való lapokat, állatok kitömésre való darabokat, építőtéglát, a háztartásban használható tűzgerjesztőt. Használják még a T.-pelyvát a cukorgyárakban a lúgok felszívására és kitünő konzerváló tulajdonsága miatt gyümölcsnek, húsnak, halnak nagyobb távolságra való elszállítására.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is