Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
tőzsde change
tőzsde exchange
tőzsde house
tőzsdei árf... exchange
tőzsdei árf... exchange ra...
tőzsdei árf... listing
tőzsdei árf... rate of exc...
tőzsdei árj... listing
tőzsdei áru... seller's ov...
tőzsdei jel... exchange ad...
tőzsdei man... rig
tőzsdei man... rig
tőzsdei pré... prime
tőzsdei pro... carry-over
tőzsdei ügy... stock-broki...
tőzsdei üzé... rigger
tőzsdeképes... negotiable
tőzsdén nye... to rig the ...
tőzsdén spe... to rig the ...
tőzsdés speculator

Magyar Magyar Német Német
tőzsde (épü... Börse (e)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tőzsde

v. bölze (franc. bourse, ang. exchange, a külföldi értékpapirok tőzsdéje pedig foreign stock exchange, első sorban az a helyiség, ahol kereskedők, bankárok, vállakozók, részvényvállalatok képviselői rendesen összejönnek, hogy egymással közvetetlenül, vagy ügynökök és bizományosok közvetítésével ügyleteket kössenek árukban, értékpapirosokban, váltókban stb. Átvitt értelemben T. alatt értjük a T. látogatóinak összességét és ekként szólhatni a T. irányáról, hangulatáról stb.

Már a legrégibb időben elismerték annak a szükségességét, hogy vevők és eladók bizonyos időben és meghatározott helyeken összejöjjenek és üzleteiket elintézzék. Igy keletkeztek a vásárok, a búcsuk, melyek azonban csak a kis forgalom lebonyolítására szolgáltak. Kétségtelenül majdnem épp oly nagy szükség volt arra, hogy a kiskereskedő a nagykerskedővel vagy termelővel személyesen érintkezzék, mint arra, hogy a nagykereskedők egymás között közvetetlenül bonyolítsák le üzleteiket. E célból tartott összejövetelek voltak a T. első csirái, mig azután az újabbi időkben ezekből az összejövetelekből szabályozott intézmények lettek, melyek részben állami törvények, részben pedig csak a szokásjog és önkormányzat alapján kaptak rendszabályokat. A T. mint szabályozott intézmény a XVI. században keletkezett valószinüleg Hollandiában, honnét elterjedt Franciaországba, Angliába és Németországba. A T. szervezete majd minden államban más és más, a szerint amint az illető állam törvényhozása több vagy kevesebb befolyást gyakorol a T.-re. Igy Angliában és Amerikában a T. teljesen független magánegyesülés, mig egyebütt a T. alapítása és kezelés többé-kevésbbé az állami hatalom befolyása alatt áll.

Magyarországon jelenleg csak egyetlen egy T. van, mely nagy autonomiával felruházott testület, melynek saját alapszabályai és szervezete vannak, de amely mégis a kereskedelemügyi miniszter állandó felügyelete alatt áll. E T.-nek hivatalos neve: Budapesti áru- és érték T. és székhelye Budapest. A budapesti áru- és érték-T. 1864-ben alakult, de már 1847. állandó gyülekezetet tartottak a fővárosi gabonakereskedők egy kávéházban, melynek azonban még nem volt semmiféle szervezete sem. 1853-ban alakult az akkori helytartó tanács jóváhagyása mellett a pesti Lloyd-társulat, melynek az volt egyik célja, hogy Pesten központot állítson fel a kereskedelmi forgalom számára. Ez a központ volt a pesti gabonacsarnok, mely a gabonakereskedelem lebonyolítására szükséges szervezettel birt és melynek már választott birósága is volt. Az 1860 febr. 26. kelt osztrák császári pátens a magyar-osztrák monárkia nagyobb forgalmu helyein T.-k felállítását rendelte el. Ennek következtében a helytartó tanács felszólította a pesti kereskedelmi és iparkamarát, hogy egy T. felállítása iránt javaslatokat terjesszen fel. A kamara a gabonacsarnok kiegészítését javasolta és alapszabályokat is dolgozott ki, de csak az 1863-ik és végén kapott a pesti Lloyd-társulat megbizást arra, hogy a T. végleges megalakulása iránt szükséges lépéseket megtegye. A T. ünnepélyes megnyitása 1864 jan. 18. volt, melyen bemutatták a kormány által jóváhagyott alapszabályokat, melyek szerint a T. célja: mindennemü kereskedelmi javaknak, veretlen aranynak s ezüstnek, pénznemeknek s váltóknak, a magyar iparvállalatok által felsőbb engedély folytán kibocsátott részvényeknek s kötvényeknek eladását és vevését, végre zálog-, biztosítási és szállítási üzleteket megkönnyíteni. Az első alapszabályok szerit a T. még nem volt zártkörü társaság, mivel beléphetett «minden a férfinemhez tartozó, feddhetetlen jellemü, illedelmes magaviseletü egyén, ki vagyonáról szabadon rendelkezhetik». De már 1865. megváltoztatták ezt, amennyiben csak az lehetett a T. tagja, ki 12 frtnyi évi belépti jegyet váltott. A tagsági jogosultságot azóta jelentékenyen megszigorították. A T. csak 1868. egyesült a gabonacsarnokkal, mely mindaddig külön intézményt alkotott. Az új alapszabályok, melyek lényegükben megegyeztek az 1865-iki éviekkel, a gabonaüzleteket is bevonták a T. hatáskörébe. A T. céljaira szolgáló helyiség eleintén a Lloyd-társulat épületében volt. A T.-palota 1873 szept. 24. adatott át a közhasználatnak, azonban máris szűknek bizonyul céljaira, miért is új épület emelése van kilátásban.

A T. szervezetének egyik leglényegesebb része a választott biróság, mely illetékes mindazokra az üzletekre, melyek a T.-n v. pedig azon kivül a T.-i szokásjogok v. a T. választott biróságára hivatkozólag köttetnek. A T.-i forgalom szabályozására a jogszokások szolgálnak (lásd Tőzsdei szokások) valamint a T. előljárósága, illetőleg tanácsa által kibocsátott, a forgalmat szabályozó rendeletek. Ami a budapesti áru- és értéktőzsde forgalmát illeti, az itt jegyzett pusztán magyar címletek névértéke közel egy milliárdot tesz, a hivatalosan jegyzett értékpapiros száma az 1864-iki 44-ről 1895 végén 310-re emelkedett, a gabonaüzleti forgalom 1895 végén 9.620,500 q volt, mig a gabona-határidőüzletben a leszámolásra került mennyiség 15.859,000 q volt. Az áru- és értéktőzsdéken kivül vannak még egyes gócpontokon speciális tőzsdék is, mint Lipcsében könyvkereskedők és levélbélyegek, New-Yorkban petroleum, Glasgowban vas, Havreban kávé, Manchesterben és Liverpoolban gyapot stb. számára.

Nagyobb piacokon a nyilvános fő T.-ken kivül még magán-T.-k is fejlődtek, hol a spekulációnak alkalom és mód kinálkozik arra, hogy a hivatalos T.-órákon kivül is kiaknázhatják az árfolyamok mozgalmát. Ilyen többek között a párisi boulevard-T., hol szabad ég alatt folyik az üzlet. Hasonló gyülekezetek a zúg-T.-k, amelyek a hatóságok által ugyan tiltva vannak, de főleg vasárnap mégis működnek. A T.-üzleteket szabályozó és korlátozó törvények, főleg az utóbbi időben, mind sűrübben keletkeznek, melyeknek egyedüli célja azonban csak az, hogy a T.-i forgalmat megadóztassák. A T. forgalmának közvetítésére szolgálnak az ügynökök, kiknek működését külön rendszabályok határozzák meg. E rendszabályok igen fontos részét teszik a T. egészséges szervezetének, melyhez a már említett választott biróságon kivül még az ügyletek lebonyolítására szolgáló szabályok tartoznak, minthogy a T. nemcsak az áruk és értékek oly célból való adás-vevésére szorítkozik, hogy ezek állandó birtoklás céljából cseréljenek gazdát, hanem a spekuláció számára is, mely csak oly célból vásárol, hogy azt lehetőleg gyorsan nyereséggel ismét tovább adja. Igy keletkeznek a szállítási és határidőüzletek, melyeknek ugyan szintén nagy nemzetgazdasági jelentőségük van, de amelyek könnyen játékká fajulnak. Az a körülmény, hogy nemcsak azonnali szállításra, hanem határidőre is történnek ügyletek, az árfolyamok, vagyis a tőzsdei árak megállapítása is befolyással van és azok az árak, melyek a készpénzen vásárolt árukra vagy értékekre vonatkoznak, rendesen eltérnek a határidőre kötött ügyletek áraitól, ami leginkább az ügyletek lebonyolításánál jut kifejezésre. A lebonyolítás a különböző T.-ken más-más elvek és szabályok szerint történik, ami szintén fontos kiegészítő részét képezi a T. szervezetének. A lebonyolításra rendesen külön szervezetek szolgának és nálunk a budapesti giro- és pénztár-egyesület részvénytársaság végzi a lebonyolítást.

A T. irodalma az utóbbi időben igen gazdagodott, főképen amióta a T. megadóztatásának elvét és mikéntjét teszik az érdekelt és tudományos körök beható vizsgálatai tárgyává. Különösen Németország roppant gazdag irodalommal rendelkezik és az 1875., valamint 1877-78. tartott ankétek nagy anyaggyüjteményt halmoztak fel. Nálunk a T.-reform tárgyában a kereskedelemügyi minisztériumban 1896 dec. 21-től 1897 jan. 26-ig tartottak szakértekezletet, melynek anyaggyüjteményét a kereskedelmi minisztérium könyv alakjában ki is adta. A m. tud. akadémia az első magyar általános biztosító társaság által adományozott díjat a T. megadóztatásáról szóló munkára irta ki. A két legjobbnak talált pályamunka meg is jelent, ezek egyike: A tőzsde megadóztatása, irták Hegedüs Loránt és Fellner Frigyes. A magyar T.-irodalom legtermékenyebb művelője Félegyházi Ágost, a budapesti áru- és érték-T. főtitkára, aki a T.-tanács megbizásából az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmára két vaskos kötetben megirta a budapesti T. történetét 1864-1895., több ízben kiadta a budapesti áru- és érték-T. kommentárokkal kisért szabályait és összegyüjtötte a T.-biróság nevezetesebb itéleteit. Félegyházi Ágost és Lendvay Sándor T.-i értékpapirok címen a budapesti T.-n jegyzett értékpapirok ismertetését és magyarázatát dolgozták ki, mely munkának még csak egy kötete jelent meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is