Tragédia
szomorujáték, főkép pedig hősi szomorujáték,
megkülönböztetésül az u. n. polgári szomorujátéktól. A tragédia többnyire a
társadalmi élet csúcsait választja ki szinhelyül, hogy a sors villámcsapásait
annál föltünőbbekké tegye. Királyok, hősők, nevezetes események a tárgyai. Az
ókorban a T. hősei koturnuson jártak, ami által is jelképezték, hogy a
mindennapiságon jóval felül állnak. A T. belső rokonságban van az eposszal,
amelyből meséi nagy részét is merítette. Az újkorban leginkább nagy
világtörténeti események teszik a T. anyagát. De már az ókorban is Aischylos a
görögök világharcait a persákkal drámai keretbe fűzte. A T. iránya: a nagy
emberek küzdését a sorssal, diadalukat vagy bukásukat, megtisztulásukat és a
nemezis uralmát bemutatni. Azáltal, hogy a sors hatalmát a nagyok fölött
tünteti fel, mindnyájunkat megvigasztal, könnyek és rettegés közt megjavít. A
görögök egyszerü és szövevényes, jellemrajzoló és szenvedélyes, fájdalmat keltő
T.-kat különböztettek meg. Ami a szervezetét illeti.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|