Tragédia

szomorujáték, főkép pedig hősi szomorujáték, megkülönböztetésül az u. n. polgári szomorujátéktól. A tragédia többnyire a társadalmi élet csúcsait választja ki szinhelyül, hogy a sors villámcsapásait annál föltünőbbekké tegye. Királyok, hősők, nevezetes események a tárgyai. Az ókorban a T. hősei koturnuson jártak, ami által is jelképezték, hogy a mindennapiságon jóval felül állnak. A T. belső rokonságban van az eposszal, amelyből meséi nagy részét is merítette. Az újkorban leginkább nagy világtörténeti események teszik a T. anyagát. De már az ókorban is Aischylos a görögök világharcait a persákkal drámai keretbe fűzte. A T. iránya: a nagy emberek küzdését a sorssal, diadalukat vagy bukásukat, megtisztulásukat és a nemezis uralmát bemutatni. Azáltal, hogy a sors hatalmát a nagyok fölött tünteti fel, mindnyájunkat megvigasztal, könnyek és rettegés közt megjavít. A görögök egyszerü és szövevényes, jellemrajzoló és szenvedélyes, fájdalmat keltő T.-kat különböztettek meg. Ami a szervezetét illeti.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Dráma
• Tragikum