tragédia

Szomorújáték, a dráma egyik válfaja. Uralkodó esztétikai minősége a tragikum (s a vele összefonódó fenséges, dicső stb.), és a legintenzívebten valósítja meg a művészet egyik általános hatástényezőjét, a katarzist. Hőse a környezettel, a társadalmi viszonyokkal való súlyos konfliktusa folytán rendszerint fizikailag is megsemmisül, bukása azonban felemelő, mert valamiképpen mégiscsak a társadalmi haladás előmozdítója. Ókori dramaturgiai felépítése - a hos tévedése (félreismert helyzet, tragikus vétség), sorsfordulat, felismerés, elbukás - a későbbi századok líra is rányomta bélyegét. Fejlődése azonhan nem volt egyenletes, az ókori csúcs (Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész), valamint a reneszánsz csúcs (Shakespeare) után visszaesőben, sőt egyes korszakokban szinte kihalóban van.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia