Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
trágya chip
trágya dung
trágya excrement
trágya fertilizer
trágya manure
trágya muck
trágyadomb clamp
trágyadomb muck-heap
trágyalé addle
trágyalé dung water
trágyalé-ka... manure scoo...
trágyás mucky
trágyaszórá... spreading t...
trágyát ad to dung
trágyával r... to dung
trágyáz to dung
trágyáz to manure
trágyáz to spread d...
trágyázás spreading t...

Magyar Magyar Német Német
trágya Dünger (r)
trágya & sz... Mist (r)
trágyalé Jauche (e)
trágyáz düngen
trágyázás Düngen (s)

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Trágya

minden oly anyag, mely a talajba hozva, annak termékenységét növeli. A szerint, amint hatása a benn előforduló növényi tápanyagoktól származik, vagy pedig onnan ered, hogy a talajban levő tápanyagokra hat oldólag, vagy a talaj fizikai tulajdonságait javítja: megkülönböztetünk közvetetlen s közvetett T.-t. Az előbbiek ismét a szerint, amint fizikailag és kémiailag, v. pedig csakis kémiailag hatnak, azaz csakis a bennük előforduló tápanyagok által: felosztatnak teljes és egyoldalu T.-ra. E beosztás nem teljesen kifogástalan ugyan, de általánosan használt. Teljes T. az istálló-T., a keverék-T. s bizonyos esetekben az emberi ürülék és a zöld T. Az egyoldalu T.-kat a bennük legnagyobb mennyiségben v. egyáltalában előforduló növényi tápanyagok szerint felosztjuk nitrogén-, foszfor- és káli-T.-ra.

Valamennyi T.-féle között legrégibb idő óta alkalmazott és ma is még a legfontosabb az istálló-T., mely az állati ürülékből és az alomból áll. Az istálló-T. értéke első sorban a felétettett takarmánytól függ. Az állati ürülék részben szilárd, a végbélnyiláson eltávolodó, részben híg, a vesék által kiválasztott. A foszforsavból ez utóbbi minimális mennyiséget tartalmaz, ellenben gazdag nitrogén s káliumban. A nitrogén különösen figyelmet érdemel, mert gyorsan alakul át ammoniákká és ez salétromsavvá, hatása tehát gyors, hasonló a salétrom-T.-éhoz; a szilárd ürülék nitrogénje, mint egyéb tápanyagai is, lassan bomlók s ezért hatásuk is lassubb. Az istálló-T. értékére befolyással van az alom is, mely annál többet érő, minél jobban felszivja a híg ürüléket s elegyedik a szilárd ürülékkel s minél több növényi táplálékot tartalmaz. A képződő istálló-T. vagy hosszabb ideig (hónapokig) az állatok alatt az istállóban marad, vagy pedig naponta kihordatik a T.-telepre. Minősége az első esetben mindig jobb, de ez eljárást nálunk csak a juhoknál gyakorolják általánosan; a külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a marhaistállókban is sikerrel gyakorolható, de a jászlakat mozgathatóan kell készíteni.

A T.-telepen a T. megfelelő kezelésben részesítendő. Az újabb vizsgálódások szerint a T.-ban igen sok bakterium van s ezek között olyanok, amelyek a kötött nitrogént szabaddá változtatják s igy a T. értékét apasztják. Ezen bakteriumok életműködésének csökkentésére legtöbbet tehetünk a T. minél jobb összetipratásával, ami azonkvül azért is célszerü, mert a korhadás is meglassudik; ezenkivül ajánljuk a T. rétegezését márgával. A fejlődő ammoniák megkötésére gipszet, szuperfoszfátgipszet s kainitot szokás alkalmazni. Egy jármos marhára naponta 0,5-1 kg. számítandó. A T. a telepen folyton bomlik, szénsav, ammoniák, humuszvegyületek képződnek, a bomlást lehetőleg mérsékelni kell. A bomlás előrehaladottsága szerint megkülönböztetjük a friss, porhanyó, érett és szalonnás T.-t. A friss T. legfeljebb igen kötött földre alkalmazható. A mi viszonyaink között legcélszerübb a porhanyó T., mert hatása tovább tart mint az éretté, mely erélyesen, de rövidebb ideig hat. A szalonnás T. a talajban elszenesedik s ezért nem jó.

A T.-t 3-4 hónapi időközökben kell kihordani s kihordáskor a szántóföldön egyforma távolságra kis kupacokba rakni, hogy egyenletesen trágyáztassék meg az egész terület. A kupacokat minél hamarabb el kell teregetni, különben a helyükön bujafoltok keletkeznek. Az elteregetett T. hosszabb ideig hagyható alászántatlanul, mely esetben hatása gyors, erélyes, de rövid ideig tartó, amiért is a mi viszonyaink között, tekintettel arra, hogy csak hosszabb időközökben trágyázzák a talajt, célszerübb a T.-t amint csak lehet, azonnal alászántani. Csak oly mélyen szabad alászántani, hogy a levegő hozzáférhessen, különben nem képes bomlani (kötött talajban 6-10, könnyüben 10-15 cm.-re). A fészkes trágyázás abban áll, hogy a T.-t az egyes növények tövéhez juttatjuk; alkalmazást nyer különösen a burgonya- s a tengeri-, továbbá a tök- s dinnyetermelésnél. Kataszt. holdanként 100-150 q gyenge, 150-200 q középszerü, 200 q-n túl erős trágyázás. Az istálló-T. hatása 2-4 évre terjed. A hig T.-t (állati ürülék semmi vagy nagyon kevés alommal, vizzel felhigítva) ott alkalmazzák főleg rétek trágyázására, ahol sok az állat s a rét és kevés a szántóföld. A kosarazást l. o. Az emberi ürülék egyike a legértékesebb T.-féléknek, mert az emberi táplálék jóval több nitrogént, foszforsavat és káliumot tartalmaz, mint az állatok takarmánya s ennek megfelelőleg az ürülék is gazdagabb lesz ezen anyagokban. Nálunk egyáltalában Európában egész a legutóbbi időkig csak elvétve alkalmazták T.-ul, aminek oka a kezelhetés nehézsége. Az emberi ürülék különböző módon gyüjtetik s ennek megfelelőleg alkalmazásának módja is más-más. Az emberi ürülék sok vize miatt messzeszállítást nem bir el, amiért is megpróbálták vizének nagy részétől megfosztani s igy könnyen szállíthatóvá alakítani. Az ily T. neve poudrette. A komposzt- v. keverék-T. a gazdaságban előforduló, különben értéktelen hulladékok korhadási terméke földdel keverve. Az egyoldalu v. mesterséges T.-félék a talaj fizikai tulajdonságait nem befolyásolják s csakis a bennük foglalt tápanyag által hatnak.

A legfontosabb növényi tápanyagok szerint, amelyeket a trágyázással pótolnunk kell, megkülönböztetjük a nitrogén-, foszforsav- és káli-T.-féléket. A nitrogén-T.-félékhez tartozik a chilei salétrom, kénsavas ammoniák, a vér- és a szaruliszt. A kénsavas ammoniákot a kőszénből a világító gáz gyártásánál mint mellékterményt nyerik; mintegy 20% nitrogént tartalmaz. Az ammoniáknak előbb salétromsavvá kell átalakulnia, csak azután vehetik fel a növények, ezért hatása lassubb mint a chilei salétromé; meszes légjárható talajban átalakulása gyorsabb, kötött mészszegény talajban lassubb. A vérlisztet állati vérből állítják elő, legcélszerübben ugy, hogy gubacsliszttel felszivatják; 9-10% nitrogént-tartalmaz. A szaruliszt a pata- és szarvhulladékok megőrlése által állíttatik elő, 13-14% nitrogént tartalmaz. E két utóbbiban a nitrogén organikus alakban fordul elő s ezért hatása szintén lassubb, mint a salétromé. Az egyoldalu nitrogén-T. a növényeket bujább fejlődésre készteti, a termés mennyiségét jelentékenyen fokozza, feltéve, hogy egyéb tápanyagokban nincs hiány; a minőségre vagy nincs befolyással, vagy gyengíti azt; erős nitrogén-T. a cukorrépában a cukor, a burgonyában a keményítő mennyiségét csökkenti. A chilei salétrom sikerrel alkalmazható gyenge vetések felsegélyezésére is. Mig a többi műtrágyák mindig a vetés előtt alkalmazandók, a salétrom fej-T.-ként is használható. A foszforsavas T.-k a foszforsavat nagyobb mennyiségben tartalmazó anyagokból készülnek, milyen a csont, mely v. mint szuperfoszfát, v. mint csontliszt használtatik, a csontszén, a koprolitok, az ásványi foszfátok és a Thomas-salak. A foszfor T.-kat ma már nálunk is számos gazdaságban alkalmazzák, leginkább őszi gabona és cukorrépa alá. A foszfor-T.-k a termésnek ugy a mennyiségére, mint a minőségére kedvező hatással vannak, ezenkivül gyakran az érést is gyorsítják, ellentétben a nitrogén-T.-kkal, melyek az érést késleltetik. Azon T.-félék közül, amelyek nitrogént és foszforsavat tartalmaznak, megemlítendő a guano és az annomiák-szuperfoszfát. A káli-T.-k közül a legrégebben használtatik a fahamu, mely igen kedvező hatást szokott gyakorolni a legkülönbözőbb növényekre, ami könnyen érthető, mert a káliumon kivül az egyéb ásványi eredetü növényi tápanyagokat is tartalmazza; a kőszénhamu csak igen kötött talajok lazítására használható, trágyázó hatása nincs. A tulajdonképeni káli-T.-k ez idő szerint a stassfurti kálisók, melyeket roppant mennyiségben bányásznak. A különböző kálisók közül legfontosabbak trágyázás szempontjából a kainit és a kénsavas kálium. Az előbbi 21,3% kénsavas káliumot, azonkivül kénsavas és klórmagnéziumot, klórkáliumot, konyhasót stb. tartalmaz; az utóbbi, mely gyárilag állíttatik elő, 90-96% kénsavas káliumot tartalmaz. A mesterséges T.-félék a chilei salétrom kivételével mindig a vetés előtt hintendők el és v. aláboronálandók, vagy, ami még jobb, sekélyen alászántandók. A felhasználandó mennyiség meglehetős széles határok között mozog. Kataszt. holdankint a chilei salétromból 50-150, a kénsavas ammoniákból 40-120, a 16%-os szuperfoszfátból 100-200, a Thomas-salakból 200-400, a csontlisztből 100-300, a kainitből 200-500, a kénsavas káliumból 50-150 kg. adható, a talaj és a növény szerint határozva meg a legmegfelelőbb mennyiséget.

A közvetlen s közvetett T. között mintegy átmenet a zöld T., amidőn valamely növényt azon célból termesztünk, hogy a fejlődés bizonyos fokán, leggyakrabban a virágzás vége felé, alászántsuk. Ha nem pillangós virágu növényt használunk zöld T.-ul, akkor csakis a humuszt szaporítjuk s ezzel a talajban lévő tápanyagok nagyobb mérvü feloldását mozdítjuk elő, a hatás tehát közvetett; ellenben ha pillangós virágu növényt termesztünk zöld T.-ul, akkor a talaj nitrogénkészletét is növeljük. Schultz-Lupiz) érdeme, hogy a gazdaközönséget a nitrogénpótlás e módjára felhivta. A közvetett T.-félék közül legfontosabbak a gipsz- és az égetett mész. A gipszet már a mult században is alkalmazták a herések trágyázására. Az itt elért kezdvező eredmény után más vetemények alá is megpróbálták, de nagyon kevés eredménnyel, ugy hogy a gipsz ma is a herefélék speciális T.-jául tekinthető. Nem hat azonban minden talajon egyformán, mert előfordul, hogy semmi hatással sincs, máskor meg csak a viztartalmat fokozza. A gipszezett herétől az állat könnyebben felfúvódik mint a nem gipszezettől. Legcélszerübb ősszel elhinteni, kataszt. holdankint 1,5-5 q-t. Az égetett mész a talaj tevékenységét fokozza, gyorsítván az elmállást és a korhadást, ezenkivül a kötött talaj fizikai tulajdonságait javítja. Mészszegény agyagtalajokon a mész igen jelentékeny hatást szokott gyakorolni, figyelembe veendő azonban, hogy ez a talajerő rovására megy, s ha mészen kivül közvetetlenül ható T.-t nem alkalmazunk, a talajt kiéljük s néhány év mulva a meszezés dacára is keveset terem. Az égetett meszet legjobb nyáron alkalmazni, oly módon, hogy vizzel annyira megoltatik, hogy porrá omoljon. Ily állapotban kell elhinteni és azonnal elászántani. Kataszt. holdankint 6-10 q alkalmazandó.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is