Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Trákia... ----

Magyar Magyar Német Német
Trákia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Trákia

(Thracia, Trácia), az ókorban a Balkán-félsziget egy része, de különböző időkben különböző nagyságu területeket értettek e név alatt. A legrégibb időben egész Európának Görögország feletti északi részét nevezték igy, beleértve a délre eső Makedoniát és Szkithiát is; Herodotos a trákokat az indek után a világ legnagyobb népének ismeri. Szorosabb értelemben az Olimpus északi lábánál fekvő, makedoniához tartozó Pieria tartományt tartják a pieri trákok lakóhelyének, amely törzs onnan nyomult Hellasz többi tartományaiba. Később T. kiterjedése a Makedonia északi határa és az Ister (Duna) közötti területre szorítkozott, melyet keletről a Pontus Euxinus (Fekete-tenger) és a trák Boszporus (a konstantinápolyi országút), délről a Propontisz (Márvány-tenger) és a Helleszpontus (Dardanellák szorosa), az Egei-tenger és Makedonia határhegyláncának északi része, nyugatról pedig Sztrimon folyó és az illir törzsek lakóhelye határoltak, s amelyek területe körülbelül 220,000 km2-nyire terjedt. A római császári uralom alatt végül T. még kisebb terjedelemre apadt, a régi T.-nak a Haemustól (Balkán) délkeletre eső részére, mig az északi részt Moesiának nevezték. Az ország délkeleti részén, a Sztrimon és Nesztosz folyók torkolata közt fekvő Pangaiosz hegység az ókorban hires volt arany- és ezüstbányáiról. T. tengerpartjain számos virágzó gyarmatot alapítottak a görögök. A Melasz tengeröböl és a Helleszpontus közötti 75 km. hosszu és 15 km. széles, a régiek által trák Kerzonezusnak nevezett és T. részének tekintett félszigetet (Dardanellák v. Gallipoli) Athén részéről Miltiades, a maratoni győző egyik nagybátyja gyarmatosította. T. belsejét az indogermán népfajhoz tartozó törzsek lakták. Megabazus, Dareios király hadvezére hódította meg őket a persák uralmának (Kr. e. 514). Xerxes visszavonulása után azonban ismét visszanyerték függetlenségüket. Kr. e. az V. sz. közepe táján a legtöbb trák törzs Teres, az odriszok királyának uralma alatt állott egy birodalommá egyesülve, mely különösen Teres fia Sitalkes alatt virágzó, hatalmas állammá fejlődött, mely azonban ennek halála után (Kr. e. 424) három fejedelemségre oszlott, melynek uralkodói egymással folytonos hadakozást folytattak. II. Fülöp makedoniai királynak (Nagy Sándor atyja) nem volt nehéz tehát ezen törzseket egyenkint meghódítani és igy T.-t a makedoniai birodalomba beolvasztani, amelyhez Kr. e. 146-ig tartozott, amikor ugyanis római uralom alá került. Rövid időre visszanyerte T. függetlenségét, de már 133-ban ismét római kézre jutott. T. földrajzi helyzeténél fogva, mint az Európát Ázsiától elválasztó vidék, majdnem mindig tanuja volt a nyugati és keleti római birodalom közötti összeütközéseknek. A népvándorlás és a bizánci (a rómait követő) uralom idejében is sokat szenvedett. Germán, gót és szláv törzsek tanyáztak itt, mig az XV. sz.-ban a törökök elfoglalták az egész vidéket, melynek még ma is urai. A jelenlegi lakosság legnagyobb része a délszláv népfajhoz tartozik. Csak a partvidéki városokat lakják görögök nagy számban.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is