Transzbaikalia

(Zabaikalia, Zabajkalszkaja oblasztj), vidék, illetőleg tartomány K.-Szibériába Irkutszk, Jakutszk, az Amur-vidék, Mandsuria és Mongolország közt, 613,475 km² területtel, (1892) 611,686 lak., Csita fővárossal. Az éghajlat erősen kontinentális és száraz; csak a legdélibb részeken van + 2° közepes hőmérséklet; Nercsinszki-Zavondban az évi középhőmérséklet - 3,7°, a leghidegebb hónapé - 29,4°, a legmelegebbé - 3,7°, az évi csapadékmennyiség pedig 412 mm. A földmívelés csak a délnek nyiló völgyekben lehetséges. Az állattenyésztés a legfontosabb foglalkozási ág; tartanak lovakat (0,5 millió db.), szarvasmarhát (2,7 millió db.), juhokat és tevéket. Az ásványország kincsei nagyok; aranyat főképen a Silka és a felső Vitim völgyében, különösen Karánál, ezüsttartalmu ólomércet és drágaköveket (topázt, berilt stb.) a nercsinszki hegyekben, vasércet leginkább Szelengirszk körül bányásznak; széntelepek szintén vannak. A lakosok oroszok (408,876), tunguzok és burjétek. Az ipartelepek száma 225 (közöttül 156 bánya s kohó), 4,7 millió rubel terméssel. A kereskedelmi forgalom Kjahtán át Khina felé (12 millió rubel) és Sztrjetenszken át az Amur-vidék felé (2 millió) igen élénk. A tervezett szibériai vasút 7400 km.-nyi hosszuságban fogja átszelni. Járásai: Barguzin, Nercsinszk, Nercsinszkíj-Zavod, Szelenginszk, Troitszkoszavszk, Csita és Verhne-Udinszk. Az oroszok 1644. tették adófizetőjükké, de csak 1851 óta van önállósulva. 1722 óta száműzetési hely.

Forrás: Pallas Nagylexikon