Transzvál

1884 óta Délafrikai köztársaság, a két boer köztársaság közül az északibb fekvésü, a D. sz. 22° 5" és 28° 40", meg a K. h. 24° 45" és 32° 10" alatt; a matabelék földje, a portugál birtokok, Tonga-föld, Brit-Zuluföld, Natel, Oranje állam és a Becsuána-föld között, összesen (a Szvaziföldet is beleszámítva) 326,700 km² területtel, 490,000 lak., akik közt (1896) 180,000 fehér bőrü. Felszine. T. belseje 1500-2000 m. átlagos magasságu fensík, amely D-nek a Hooge Veldtől (1200-1500 m.) kezdve a Val folyó felé és É-nak (mint az alacsonyabb fekvésü Springbock Veld) a középső Limpopo forrásvidéke felé alacsonyodik. K-en e fensík a Drakenberge É-i részével (Mauchspitze 2660 m., Spitzkopf 2220 m.) zárul, D-en és Ny-on az Oranje állam és Becsuána-föld felé folytatódik, É-on pedig a Zand-River és Waterbergében végződik. A fensíknak csaknem a közepén, a D. sz. 26°-ával csaknem egyközüen, az ország klimájára és kulturájára nézve nagyon fontos két dombsor húzódik végig; ezek a Witwatersrandberge és a Magaliesberge; ezek szűk völgyet fognak körül, amelyek K-i kijáratánál fekszik a főváros, Pretoria. Az ország két legfontosabb folyója a Vál és a Limpopo, amely utóbbi a maga számos mellékvizével É-on és K-en a hegyszegélyeket áttöri. Éghajlat és termékek. Felszinéhez mérten T.-nak kétféle klimája van, a Magaliesbergétől D-re és a Drakenbergétől Ny-ra az éghajlat szubtropikus, csaknem európai; az évi középhőmérséklet 19,4°, a legmelegebb hónap (jan.) 23°, a leghidegebb (jul.) 14,9° éjjeli fagyokkal; a Magaliesbergéktől É-ra az éghajlat csaknem tropikus és a Limpopo meg Olifant völgyeiben egészen tropikus. Nyáron, szept.-től márc. végéig, néha-néha dec.-től febr.-ig gyakran esik; a telet (ápr.-tól aug. végéig) szárazság jellemzi, ami általában K-ről Ny. felé növekszik. Földünk legegészségesebb klimájának tartják a Hooge Velden uralkodót; a Springbock Velden és Lydenburg kerületben az esős évszakban gyakori a hideg láz. Földjén nemcsak az európai gabona- és gyümölcsfélék, de a szubtropikus és tropikus növények is megteremnek, mint a citrom, narancs, pamut, cukor, kávé és igen jó dohány. Kevésbbé termékenyek, sőt sok helyen kopárak Lydenburg ÉK-i hegyes vidékei. Elefántot és oroszlánt még csak a középső Limpopo és az alsó Olifant mentén találni. Az állattenyésztés a boer életeleme; szarvasmarhákat és juhokat igen nagy mennyiségben tartanak, Wakerstromban méneseket is. A megmívelt területet mintegy 50,000 acrera becsülik, a farmok számát pedig 12,245-re. Legnagyobb kincsei azonban az országnak a föld belsejében vannak; találni kitünő vas- és ólomércet, ezüstöt (Pretoriától É-ra, szenet Bocksburgban, Wackerstrom és Utrecht mellett, mindenek fölött pedig aranyat. Az első, aki 1867. Dél-Afrikában Tatinál és 1870. Lydenburgnál az aranymezőket fölfedezte, Mauch osztrák utazó volt. Ez adta meg az első lökést az arany keresésére. 1871. megnyitották az aranybányákat a Zoutpan-hegyekben; 1883. nagyobb mértékben a Krokodikus- és Komali folyók közt a most már oly hires Kaap aranymezőkön, amelyek fővárosa Barberton; 1884-86. a leggazdagabb aranytermő vidéken, Pretoriától D-re a Witwatersrandberge mentén, a későbben alapított Johannisburg környékén. 1886. végül Potchefstromtól Ny-ra és a malmain, a Marico mellékvize mellett.

Lakosság, alkotmány, kereskedelem. A lakosok közt az uralkodó néposztály a boer. Az alaptörvények, amelyeken az alkotmány nyugszik, az 1849-iki 33 cikkely és az 1858-iki Grondwet vagyis alaptörvény. Ezek szerint és az angolokkal kötött egyezségek szerint T. a külügyekben az angoloktól függ, de belügyeiben teljesen független. A törvényhozó hatalmat a két házból álló országgyülés gyakorolja; mindkét ház 24-24 tagból áll, akiket 4-4 évre választanak a legalább 30 éves birtokos és protestáns polgárokból. A végrehajtó hatalmat az elnök gyakorolja, akit 5 évre kizárólag az elsőrendü polgárok választanak és akinek tanácsa az alelnökből, az államtitkárból, a fővezérből és két, az első Volksraad által választott tagból áll. A hivatalos nyelv a hollandi. Állandó hadsereg nincs, de minden fegyverfogható boer katonaköteles. Az állam bevételei 1895-ben 3,5, kiadásai 2,6, adósságai (1896 szept. 9) 2,6 millió sterling font. A külföldi forgalomban a kivitel fő cikkei: arany, gyapju, szarvasmarha, bőrök, gabona, structoll, elefántcsont és ásványok. A behozatal értéke 1895-ben 9,816,304 sterling font, amiből 6 millió értékü jött Európából, a többi a szomszéd gyarmatokból. A belső forgalmat a nagy áldozatokkal épített vasutak emelik. 1895 szept. havában még volt nyitva 424, épülőfélben volt 284 és tervben 381 angol mérföld hosszu vonal. A táviróvonalak hossza pedig 1895-ben 1952 angol mérföld.

Története. T. aránylag fiatal ország. Egyes németalföldi eredetü, Natalból beköltözködő gyarmatosok ugyan már régebben is letelepedtek T. földjén, de mint külön ország csak 1848 óta áll fenn. Az új köztársaságnak kafferekkel és becsuánokkal gyült meg a baja, és különösen a Szekokveni kaffer főnök által felidézett háboru az országot a bukás szélére sodorta. Ezt a válságot az angol szomszéd a saját hasznára fordítá és Shepstone angol megbizott által egy kierőszakolt kedvező népszavazás alapján T.-t az angol királyné nevében annektálta (1877). Az erőszak mélyen elkeseríté a boerokat, 1880. fegyvert fogtak, az angol őrséget megadásra kényszerítették és a megtorlásra siető angol sereget 1881 febr. 27. a Majuba-hegy lejtőjén legyőzték. Az angol kormány kényszerítve látta magát a boerokkal békét kötni (1881 aug. 4.), melynek alapján T. külügyi tekintetben ugyan továbbra is Angliától függ, de saját (belügyi) dolgait függetlenül intézi. Krüger elnök Londonban 1884 febr. 27. új szerződést kötött Angliával. Ennek értelmében T. megőrizte ugyan függetlenségét, de elismerte azt, hogy külföldi államokkal kötött szerződések csak abban az esetben birnak érvénnyel, ha azokat Anglia helybenhagyja és szentesíti. Ekkor történt, hogy az ország a T. elnevezés helyett a Délafrikai köztársaság nevét kapta. T. ezóta anyagilag virágzásnak indult: Portugáliával és Németországgal előnyös kereskedelmi szerződést kötött és a Zuluk földén alapított Nieuwe Republik bekeblezése által területben is nagyobbodott. Az angolok, különösen a Foktartomány néhány vezérférfia, mindenekelőtt pedig a közép Délafrikában egyre terjeszkedő Chartered Company féltékeny szemmel tekintett a felvirágzó paraszt-köztársaságra, melynek minden alkalommal nehézséget gördített útjába. Elvégül Rhodes Cecil. a Matabele- és a Masona-föld annektálása és betelepítése által T.-t három oldal felől körülhálózta. Rhodes újból felkarolta régi tervét, t. i. hogy Dél-Afrikát angol kézben egyesítse és igy T. és Oranje hollandi paraszt-köztársaságok hatalmát megtörje. Ez okból a két paraszt-köztársaság is egymáshoz közeledett és (1897 márc.) védő szövetséget kötött egymással; 1896 jun. pedig abban állapodtak meg, hogy federativ unio alapján egyesülni fognak, hogy egyik a másikat megtámadás esetében fegyveresen támogatni és egymást mindennemü politikai akció felől értesíteni fogják. Mindkét köztársaságnak képviselői testülete ezt az uniót és szerződést nagy többséggel helybenhagyta. Ezzel T. vezérférfiai, különösen Krüger elnök, tehetségük szerint biztosították T. állását Rhodes és a Chartered Company túlkapásaival szemben.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Boerok
• Délafrikai angol társulat
• Oranje köztársaság