Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Trapezunt... ----

Magyar Magyar Német Német
Trapezunt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Trapezunt

(Trabezon, Trabizum, Tirabzon, Trebizond, Tarabozan vagy Tarabuzun), az ugyanily nevü kisázsiai török vilajetnek (31,300 km2 ter., 1.047,000 lak.) fővárosa, görög metropolitának, örmény érseknek és örmény kat. püspöknek székhelye a Fekete-tenger D-i partján, a Mucska torkolatánál, a 3410 m. magas erős Kolat-dag lábánál, részint alacsony dombokon, részint lejtőkön, részint egy citadellával koszoruzott sziklás kis fensíkon, 45,000 lak., akik közt 18,000 keresztény. Bár tulajdonképeni kikötője nincs és a hajóknak a nyilt tengeren kell horgonyozniok, kereskedése élénk. 1894. behoztak Anatoliából pamutárukat (4,5 millió márka értékben), gyapjuárukat (2,7 millió), cukrot (1,3 millió), lisztet (1,2 millió), búzát (0,9 millió), selyem- és bársonykelméket (0,7 millió márkáért); exportáltak Anatoliába: állatokat (2,4), dohányt (2), mogyorót (1,8), Persiába selyemkelméket és sálokat (2,1), szőnyegeket (1,6 millió mártáért). A külkereskedelemben főképen Nagy-Britannia, az osztrák-magyar monárkia, Németország és Törökország vannak érdekelve. A tengeri forgalom volt 1894-ben 9587 vitorlás (49,118 t.) és 458 gőzös (522,189 t.). Rendes hajójáratokat tart fönn az osztrák-magyar Lloyd, a messageries maritimes, a Panhellenion, egy orosz gőzhajó-társaság stb. nagyobbára faházakból álló város legkiválóbb épülete az egykori görög Zsófia-templom és mostani török mecset. Az antik Trapezus Kr. e. a VII. sz.-ban alapított szinopei gyarmat. Hadrianus császár idejében pedig a Pontus Euxinus mellett fekvő városok közt a legvirágzóbb volt. A VII. és VIII. sz.-ban Armeniakon, a IX-XII. sz.-ban pedig Khaldia themához tartozott. Midőn a keresztesek a Komnenos-családot Konstantinápolyból elűzték, ezek egyike, Alexios, külön császárságot alapított Kis-Ázsiában és ennek fővárosává T.-ot tette. Későbben a törökök foglalták el. V. ö. Fallmerayer, Geschichte des Kaisertums T. (München 1827).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is