(Trabezon, Trabizum, Tirabzon, Trebizond, Tarabozan vagy
Tarabuzun), az ugyanily nevü kisázsiai török vilajetnek (31,300 km2
ter., 1.047,000 lak.) fővárosa, görög metropolitának, örmény érseknek és örmény
kat. püspöknek székhelye a Fekete-tenger D-i partján, a Mucska torkolatánál, a
3410 m. magas erős Kolat-dag lábánál, részint alacsony dombokon, részint
lejtőkön, részint egy citadellával koszoruzott sziklás kis fensíkon, 45,000
lak., akik közt 18,000 keresztény. Bár tulajdonképeni kikötője nincs és a
hajóknak a nyilt tengeren kell horgonyozniok, kereskedése élénk. 1894. behoztak
Anatoliából pamutárukat (4,5 millió márka értékben), gyapjuárukat (2,7 millió),
cukrot (1,3 millió), lisztet (1,2 millió), búzát (0,9 millió), selyem- és bársonykelméket
(0,7 millió márkáért); exportáltak Anatoliába: állatokat (2,4), dohányt (2),
mogyorót (1,8), Persiába selyemkelméket és sálokat (2,1), szőnyegeket (1,6
millió mártáért). A külkereskedelemben főképen Nagy-Britannia, az
osztrák-magyar monárkia, Németország és Törökország vannak érdekelve. A tengeri
forgalom volt 1894-ben 9587 vitorlás (49,118 t.) és 458 gőzös (522,189 t.).
Rendes hajójáratokat tart fönn az osztrák-magyar Lloyd, a messageries
maritimes, a Panhellenion, egy orosz gőzhajó-társaság stb. nagyobbára
faházakból álló város legkiválóbb épülete az egykori görög Zsófia-templom és
mostani török mecset. Az antik Trapezus Kr. e. a VII. sz.-ban alapított
szinopei gyarmat. Hadrianus császár idejében pedig a Pontus Euxinus mellett
fekvő városok közt a legvirágzóbb volt. A VII. és VIII. sz.-ban Armeniakon, a
IX-XII. sz.-ban pedig Khaldia themához tartozott. Midőn a keresztesek a
Komnenos-családot Konstantinápolyból elűzték, ezek egyike, Alexios, külön
császárságot alapított Kis-Ázsiában és ennek fővárosává T.-ot tette. Későbben a
törökök foglalták el. V. ö. Fallmerayer, Geschichte des Kaisertums T. (München
1827).
Forrás: Pallas Nagylexikon