Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Trappisták... ----

Magyar Magyar Német Német
Trappisták... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Trappisták

a ciszterciták eredeti szigoru szabályait követő szerzetesrend tagjai. Alapította Rancé (Armand Jean le Bouthillier de), ki 1626 jan. 9. született, megh. 1700 okt. 12. Kezdetben maltai lovagnak volt szánva, de idősebb bátyja elhalálozván, atyja kivánságára az egyházi pályára kellett lépnie, hogy amannak egyházi jövedelmeit örökölhesse. Igy történt, hogy már gyermek (10-11 éves) korában 1636. párisi kanonok, a la-trappei (igy nevezve a völgybe vezető szűk bejárattól [csapóajtó] cisztercita zárda és más rendházak apátja lett és a nélkül, hogy az egyháznak legcsekélyebb szolgálatot tett volna is, évenkint 15-20,000 livre egyházi jövedelmet húzott. 1651-ben pappá szenteltette magát és 1654. elnyerte a hitdoktori koszorut. Ekkor még jobban belemerült a világ örömeibe, de csakhamar megtért. 1660. lemondott a la-trappei apátságon kivül minden jövedelméről és vagyonának legnagyobb részét jótékony célra fordította. Igy megváltozva visszatérvén La Trappeba, első dolga volt az ott felburjánzott rendetlenségeket eltávolítani, mi nagy nehézségekkel járt, mert a világias élethez szokott rendtagok ellene szegültek, sőt apátjukat halállal fenyegették. A fenyegetésektől meg nem ijedve, 1662 aug. behozta a szigoru szabályokat és 1663 jun. 13-án maga is újonc lett a perseignei kolostorban. A rákövetkező évben letette az ünnepélyes fogadalmat és apáttá avattatta magát, hogy megkezdett művét végleg befejezze. A szabályokat mind jobban megszigorította és rendtársait 1675. fogadalmaik megújítására és egy különös fogadalomtételre birta, hogy a ház szokásait utolsó leheletükig megtartják és minden enyhítési kisérletet visszautasítanak.

A T. szabályaiból a legfontosabbak a következők: Nyáron 8, télen 7 órakor térnek nyugalomra, éjfélután 2-3 órakor templomban vannak, azután keveset pihennek és az áldozópapok miséznek, 7 órakor munkához látnak, 9 órakor zsolozsmát végeznek és később étkeznek. Az egyszerü ebéd gyökerekből, főzelékből stb. áll, de vaj és olaj nélkül, azután kevés gyümölcs. Imádság és elmélkedés után újra munka. 4 órakor vecsernye, 5 órakor vacsora, mely viz, kenyér és gyümölcsből áll. 6 órakor esti zsolozsma, mely után a hálóterembe vonulnak. Ágyuk: egy deszkalap szalmazsákkal, szalmavánkossal és pokróccal. Nem vetkőznek le, még betegség idején sem. A betegek ehetnek húst és tojásételeket. Beszédjük imán és éneken kivül csak e szavakból áll: Memento mori (l. o.). A francia forradalom elől 1791. Svájcban, Kataloniában (Poblatban), Münsterben, Kanadában stb. nyertek menedéket. 1798. azonban a franciák a svájci telepítvényt szétszórták, mire Konstanzba, Augsburgba, Münchenbe és Oroszországba széledtek szét, innen pedig Angolországba. 1817-ben visszatértek a la-trappei törzsházukba, melyet Napoleon bukása után visszavásároltak, mire a rend virágzásnak indult és többfelé új házak keletkeztek. A juliusi forradalom békében hagyta őket, de 1880-ban 1450 trappistát kiutasítottak Franciaországból. Az osztrák-magyar birodalomban Maria-Sternben (Banjalukától háromnegyed órányira) van házuk. Ruházatuk: szürke-fehér hosszu, durva csuha, széles ujjakkal, balról olvasóval és késsel, az ájtatosság és munka jelképeivel.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is