Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Trattner... ----

Magyar Magyar Német Német
Trattner... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Trattner

1. János Tamás, nyomdász és könyvkereskedő, szül. Jahrmansdorfban (Kőszeg mellett) 1717 nov. 11., megh. Bécsben 1798 jul. 31. A korán árvaságra jutott fiu rokonánál, Müller bécsújhelyi könyvnyomtatónál tanulta a nyomdászatot. Fölszabadulása után 1739. Bécsbe ment s ott Ghelen városbiró nyomdájában dolgozott kilenc esztendeig. 1748. megvette a kis Jahn-féle nyomdát s 1750. már 16 sajtóval dolgozott. Van Seieten báró udvari orvos és Márki prépost figyelmeztették Mária Teréziát a törekvő fiatal könyvnyomtatóra s ettől fogva a királynő mindenben pártfogolta T.-t. Igy 1752. is, amikor a tanügyeket szabályozta, az összes iskolakönyvek nyomtatását T.-re bizta. Ekkor már 32 sajtója és két papirosmalma is volt. 1773. építtette a T.-Hofot Bécsben, hatalmas, nagy nyomdaépületet, amelyben a nyomdászat összes ágazatai egyesítve voltak. 1787. az ebergässingi uradalmat megvásárolván, új nagy papirosmalmot állított ottan. Mária Terézia rendeletére József, a későbbi király számára kis nyomdát szerelt föl s megtanította őt a könyvnyomtatásra. A királynő udvari nyomdásszá, férje Ferenc pedig római szent birodalmi lovaggá nevezte ki T.-t, II. József ausztriai és II. Lipót magyar nemessé tette. Nyomdái voltak a bécsi T.-Hofon kivül Pesten, Varasdon, Zágrábban, Triesztben, Innsbruckban s Linzben. Könyvkereskedései Pest (1783-89), Pozsony, Sopron, Temesvár, Beszterce, Szeben, Zágráb, Varasd, Pancsova városokban, az osztrák tartományok minden nevezetesebb helyén, azonkivül Lipcsében és Majna melletti Frankfurtban.

2. T. János Tamás (ifjabb), nyomdász és könyvkereskedő, szül. Budán 1789 december 5., megh. Pesten 1824 márc. 24. Baráti viszonyban volt Kazinczyval, Fáyval, Kölcseyvel, Vitkovitscsal, Döbrenteyvel és Kulcsár Istvánnal, kiknek munkáit ő nyomtatta. Tetemes áldozatokat hozott, hogy a magyar irodalmat emelhesse, különösen eleintén. I. Ferenc őt és kapitány testvérét petrózai előnévvel magyar nemessé tette, Krassó s Szatmár vármegyék rendei pedig táblabirói címmel tisztelték meg. Az irodalom terén is működött: Magyarországi könyvnyomtató műhelyek az 1817-dik évben címü munkát irt, amelyben statisztikai összeállításban közli az akkor Magyarországon dolgozott betüszedők, nyomók meg korrektorok számát.

3. T. Mátyás, könyvnyomtató, az előbbinek apja, szül. Felső-Őrön (Vas) 1745 január 17-én, megh. Pesten 1828 február 25-én. Fiatal korában került rokonához, T. János Tamás udvari könyvnyomtatóhoz Bécsbe, ki őt gondosan neveltette s a nyomdászatban is tökéletesen kiképezte. Fölszabadulása után Párisba ment, ahol 13 esztendeig nyomdászkodott és a közfigyelmet annyira megnyerte, hogy «párisi polgár» címmel tisztelték meg. 1779. hazánkba jött s az egyetemi nyomda (előbb jezsuiták nyomdája) ügyvezetője lett. 1789. fia születvén (T. János Tamás), keresztapjául a bécsi T.-t hivta meg, ki keresztfiának adta pesti nyomdáját, melyet 1813-ig T. Mátyás maga, attól fogva 1824-ig fiával együtt, majd ismét 1827 dec. 1-ig maga vezetett. Ekkor vejének, Károlyi István királyi táblai ügyvédnek adta azt át, ki 1863. történt haláláig nyomdászkodott.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is