Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Trauttmansd... ----

Magyar Magyar Német Német
Trauttmansd... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Trauttmansdorff

osztrák nemesi s magyar főrendiházi örökös tagsági joggal biró hercegi család, mely a Bécsi-erdőben levő Stuchsen (Stixenstein) nevü ősi családi fészkéből származik. Ezen nemzetségből a Morvamezőn, Dürnkrutnál (1278) vívott csatában állítólag 14, a mühldorfi ütközetben (1322) 20 tag esett el a Habsburgok érdekében. A nemzetség 1625. nyerte el a birodalmi grófi rangot, 1805. pedig a hercegi méltóságot. A XVII. sz.-ban több ágra oszlott. Az első herceg Ferdinánd volt (szül. 1749 jan. 12., megh. 1827 aug. 27., aki mint főudvarmester működött. A hercegi család jelenlegi feje Károly herceg (szül. 1845 szept. 5.). Nevezetesebb tagjai: Ádám (szül. 1579., megh. 1617 jul.), II. Rudolf idején hazánkban harcolt a törökök ellen. Részt vett nevezetesen 1601. a Székesfehérvár és Kanizsa alatt, 1602. Esztergom előtt, 1605. Fülek, Győr és Egernél vívott csatákban és vitézségeért lovaggá ütötték. A Rubia mellett vívott csatában (Olaszországban) vesztette életét. Miksa gróf, osztrák államférfiu, szül. 1584 máj. 23. A kat. hitre való áttérése révén megnyerte II. Ferdinánd kegyét. Egyike volt az elsőknek, akik Wallensteit felségárulással vádolták a császár előtt és őt küldte Ferdinánd az ügy megvizsgálására Wallenstein táborába. 1634. a nördlingeni csata után elpártolásra birta a szász választó-fejedelmet a svédektől s 1635. megkötötte vele a prágai békét. A münsteri és osnabrücki békealkudozásokban mint császári főbiztos szerepelt s a vesztfáliai béke megkötésére lényegesen befolyt. Meghalt Bécsben 1650 jul. 7. mint III. Ferdinánd kegyence és minisztere. Ferdinánd gróf, osztrák államférfiu, zül. 1825 jun. 27., megh. 1896 dec. 12. Atyja T. József példáját követte (ki huzamosabb ideig mint osztrák követ Berlinben tartózkodott s 1870-ben meghalt), szintén a diplomáciai pályára lépett; több évig követségi titkár volt Londonban, majd követségi tanácsos Berlinben; 1859. mint rendkivüli követ és teljhatalmu miniszter a badeni udvarnál tartózkodott és rábirta a nagyherceget az 1863. Majna melletti Frankfurtban tartott gyülésen való megjelenésre, 1866. pedig a poroszok elleni háborura. 1867. jutalmul követnek léptették elő Münchenbe, 1868. pedig kinevezték nagykövett a pápai udvarhoz. 1872. ezen állásáról elmondván, az urakházának másodelnöke lett, amelynek huzamosabb ideje tagja volt. 1879 jul. az urakházának első elnökévé nevezték ki. 1884. pedig főkamarássá, mely állásában haláláig működöt. 1864. a m. tud. akadémia javára 2000 frtos alapítványt tett.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is