Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Treitschke... ----

Magyar Magyar Német Német
Treitschke... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Treitschke

híres emberek

Henrik Gotthard, német történetiró és politikai iró, szül. Drezdában 1834 szept. 15. mint T. altábornok fia, megh. Berlinben 1896 ápr. 28. Bonnban, Lipcsében, Tübingában és Heidelbergában folytatta tanulmányait; 1858-63. mint magántanár működött a lipcsei egyetemen, azután Freiburgban lett tanár, de 1866. Baden poroszellenes magatartása miatt állásáról lemondott és Berlinbe költözött, hol a Preussische Jahrbücher élére állván, e folyóiratot erős porosz szellemben szerkesztette. 1866 őszén a kieli egyetemhez hivták, 1867. Häusser utóda lett Heidelbergában, 1874. pedig a berlini egyetemhez került. Ranke halála után a porosz állameszmének tett szolgálatai jutalmául porosz állami történetiróvá tették. Munkái: Die Gesellschaftswissenschaft (Lipcse 1859); Historisch-politische Aufsätze (5-ik kiad., 3 köt., a 4. csak 1897-ben halála után jelent meg); Zehn Jahre deutscher Kämpfe 1865-74 (Berlin, 2. kiadás 1879); Neue Folge. Schriften zur Tagespolitik (1896); Der Socialismus u. seine Gönner (1875); Der Socialismus u. der Meuchelmord (1878); Zwei Kaiser (1888). Fő munkájában: Deutsche Geschichte im XIX. Jahrhundert (melyből 5 kötet látott eddig napvilágot), csak 1830-ig mondja el az eseményeket, még pedig a Hohenzollern-dinasztiát rendesen magasztalván, Ausztria eljárását ellenben ócsárolván. Ifju korában hazafias költeményeket is irt, ezek Vaterländische Gedichte c. alatt jelentek meg (Göttinga, 2. kiad. 1859). Halála után tisztelői kiadták politikai beszédeit: Reden H. von T.-s im deutschen Reichstag 1871-84. (kiadta Mittelstädt, Lipcse 1896). V. ö. Schmoller, Gedächtnissrede auf H. v. T. (Berlin 1896); Lenz M., T. (Preuss. Jahrbücher 1896 és külön lenyomatban); Schiemann Tivadar, T.-s Lehr- und Wanderjahre 1834-66. (München 1897); Grimm Hermann, Beitr. zur deutschen Kulturgeschichte (Berlin 1897).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is