Treitschke
Henrik Gotthard, német történetiró és politikai iró, szül.
Drezdában 1834 szept. 15. mint T. altábornok fia, megh. Berlinben 1896 ápr. 28.
Bonnban, Lipcsében, Tübingában és Heidelbergában folytatta tanulmányait;
1858-63. mint magántanár működött a lipcsei egyetemen, azután Freiburgban lett
tanár, de 1866. Baden poroszellenes magatartása miatt állásáról lemondott és
Berlinbe költözött, hol a Preussische Jahrbücher élére állván, e folyóiratot
erős porosz szellemben szerkesztette. 1866 őszén a kieli egyetemhez hivták,
1867. Häusser utóda lett Heidelbergában, 1874. pedig a berlini egyetemhez
került. Ranke halála után a porosz állameszmének tett szolgálatai jutalmául
porosz állami történetiróvá tették. Munkái: Die Gesellschaftswissenschaft
(Lipcse 1859); Historisch-politische Aufsätze (5-ik kiad., 3 köt., a 4. csak
1897-ben halála után jelent meg); Zehn Jahre deutscher Kämpfe 1865-74 (Berlin,
2. kiadás 1879); Neue Folge. Schriften zur Tagespolitik (1896); Der Socialismus
u. seine Gönner (1875); Der Socialismus u. der Meuchelmord (1878); Zwei Kaiser
(1888). Fő munkájában: Deutsche Geschichte im XIX. Jahrhundert (melyből 5 kötet
látott eddig napvilágot), csak 1830-ig mondja el az eseményeket, még pedig a
Hohenzollern-dinasztiát rendesen magasztalván, Ausztria eljárását ellenben
ócsárolván. Ifju korában hazafias költeményeket is irt, ezek Vaterländische
Gedichte c. alatt jelentek meg (Göttinga, 2. kiad. 1859). Halála után tisztelői
kiadták politikai beszédeit: Reden H. von T.-s im deutschen Reichstag 1871-84.
(kiadta Mittelstädt, Lipcse 1896). V. ö. Schmoller, Gedächtnissrede auf H. v.
T. (Berlin 1896); Lenz M., T. (Preuss. Jahrbücher 1896 és külön lenyomatban);
Schiemann Tivadar, T.-s Lehr- und Wanderjahre 1834-66. (München 1897); Grimm
Hermann, Beitr. zur deutschen Kulturgeschichte (Berlin 1897).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|