Trencsén-Teplic

(Teplic, Héviz), kisközség Trencsén vármegye illavai j.-ban, (1891) 1021 tót és német lak., posta- és táviróhivatallal és postatakrékpénztárral. A község közelében, a Vág-völgy egyik felette kies mellékvölgyében 252 m. magasságban fekszik T. fürdő, hazánknak Herkulesfürdő után legmodernebb, elsőrangu fürdője, mely szép fekvésénél és kitünő berendezésénél fogva a külföld leghiresebb fürdőivel bátran kiállja a versenyt. A fürdőházak, közte a Hammam-fürdő és a Sina-fürdő pazar fénnyel vannak berendezve s Közép-Európa legszebb fürdői közé tartoznak. A fürdő gyönyörü főtere körül csoportosulnak a lakóházak, melyekben 400 vendégszoba áll a fürdővendégek rendelkezésére, mig a községben még 500 szoba kapható. A fürdőt köszvényes, csúzos, görvélyes bőrbajok, idült gégehurut, neuralgia, iszkiasz, bőrbetegségek ellen nagy sikerrel használják. Gyógyító tényezői még savókúra, inhaláció, massage, villamos gyógyító mód és Oertel-féle terrain-kúra. A fürdőt gyönyörü park és szép erdős hegyek övezik, kitünő pormentes levegője miatt nyaralásra is sokan használják. A fürdővendégek száma évente 4-5000. Tulajdonosa d"Harcourt gróf.

T. keletkezését Jordán Tamás a XIV. sz.-ra teszi, történeti adatai a XV. sz.-ban kezdődnek. Mint a trencséni uradalom tulajdona, azzal együtt jutott Illésházy gróftól Sina György báró s ennek utódjai birtokába. Legelső fellendülését Baracskay Pál alispánnak köszöni, ki fürdőházak építésére a XVI. sz. közepén gyüjtéseket rendezett. A nagy park szélén álló fogadó az ő emlékére Baracska nevet visel. A fürdő újabbkori fejlődése Zsámbokréthy Emil volt alispán érdeme, aki T.-et kiváló gondozásban részesítette s közbenjárása folytán sikerültek a nagyobb vállalatok, melyeket néhai Heinrich mint igazgató s bérlő létesített.

Forrás: Pallas Nagylexikon