Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Trendelenbu... ----

Magyar Magyar Német Német
Trendelenbu... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Trendelenburg

Frigyes Adolf, német bölcsész, szül. Eutinban 1802 nov. 30., megh. Berlinben 1872 jan. 24-én. 1833-37. a filozofia rendkivüli, azontúl rendes tanára Berlinben. A berlini akadémiának 1847-től élte végeig egyik osztálytitkára. Évtizedeken át mint a filozofia tanára és a tanárvizsgáló bizottság tagja, kiváló egyéniségével, nagy filologiai és filozofiai tudásával, erkölcsi nemességével irányt adott a filozofiának, főleg Poroszországban. Mint filozofus és filologus elévülhetetlen érdemeket szerzett Aristoteles körül, kinek logikáját a gimnáziumi oktatás érdekében is értékesítette (Elementa logices Aristotelicae, 8. kiadás 1878, és Erläuterungen zu den Elementen der Aristotelischen Logik, 3. kiadás 1876.) Fő műve: Logische Untersuchungen (3. kiadás 1870) is Aristotelesből indul és a mozgás fogalmából új ismerettani és metafizikai elméletet állapít meg, melynek alapján behatóan birálja Kantot, hegelt és Herbartot; e birálati rész értéke általános elismerésben részesült. Egy nagy rendszeres természetrajzot is irt: Naturrecht auf dem Grunde der Ethik (2. kiadás 1868). Élte alkonyát Kuno Fischerrel folytatott irodalmi küzdelme Kant fölfogása körül, melyben mindkét rész nagyon kiméletlen volt, keserítette meg. (Kuno Fischer und sein Kant, 1868.) Igen becsesek kisebb értekezései: Historische Beiträge zur Philosophie (3 köt., 1846, 1855, 1867) és Kleine Schriften (2 köt., 1870), melyekben becses esztetikai dolgozatok is vannak. Mint filologus Aristoteles De anima címü kiadása korszakos volt az újabb aristotelikus kutatásokban. V. ö. Bonitz, Zur Erinnerung an T. (1872); Bratuschek Adolf, T. (1873).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is