Treviso

1. tartomány Olaszország ÉK-i részében, Belluno, Udine, Velence, Padova és Vicenza közt, 2467 km² ter., (1881) 375,705, 1896-iki becslés szerint 411,106 lak. Belluno felőli határán a Kadori-Alpok nyulnak be, amelyek legmagasabb csúcsa itt 1764 m. Az Udine felőli határán a Grappa 1772 m.-nyi magasra emelkedik; végül a Piave és Brentella közt az elszigetelt Montello látható. Fő folyója a Piave; ezenkivül a Sile és Livenza öntözik. A gabonaféléken kivül a szőllő a fő terméke. A szarvasmarha- (több mint 100,000 db.) és juhtenyésztés (68,000 db.) jelentékeny. Selyemhernyókat is sok helyen tenyésztenek. Az ipar eléggé kifejlődött. Járásai: Asolo, Castelfranco Veneto, Conegliano, Montebelluna, Oderzo, T., Valdobbiadene és Vittorio.

2. T. vagy Trevigi, az ugyanily nevü olasz kormány fővárosa és püspöki székhely, 27 km.-nyire Velencétől, a Sile és vasút mellett, (1881) 31,249, az 1895-iki becslés szerint 35,000 lak., fémáru-, gép- és papirosgyártással, agyagárukészítéssel, posztó-, selyemszövéssel, kémiai iparral; XV. sz.-beli erődítményekkel; tudományos társulattal (Ateneo), nyilvános könytárral (30,000 kötet és régi kéziratok) és különféle iskolákkal. A szűk utcákból és arkádos házakból álló város jelentékeny épületei: a San Pietro székesegyház (XII. sz.) öt kupolával, Pordenone freskóival, Zanetti püspök síremlékével Tullio Lombardótól, Bordone, Bissolo, Giroralamo da T. (Madonna) és Tizian képeivel; a San Niccolo dominikánus gót templom (a XIV. sz.-ból); a Sta Maria Maddalena templom Paolo Veronese képeivel; a zálogházat Pordenone gyönyörü képe (Krisztus sírbatétele) teszi érdekessé. A Piazza dell"Independenzán Viktor Emánuel szobra és Borrótól készített azon emlék áll, amelyet az osztrák uralom alól való felszabadulás emlékére állítottak. T., az antik Tarvisium, a rómaiak idejében municipium volt. A népvándolás idejében a magyarok is elfoglalták. Totilas gót király itt született. A középkorban a Marca Trevigianának volt főhelye és ekkor több ízben változtatta urát, mig végre 1339. a velenceiek birtokába került és innen túl annak sorsában osztozkodott. Napoleon Mortier marsaljának, mivel ez foglalta el, a T.-i hercegi címet adta.

Forrás: Pallas Nagylexikon