Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tribúnok... ----

Magyar Magyar Német Német
Tribúnok... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tribúnok

tulajdonképen az egyes tribusok előljárói, akiket azonban később curator tribus-nak neveztek, mig a T. neve bizonyos hivatalok viselőire ment által. Mig a tribusok tulajdonképeni előljárói adminisztrativ teendőkkel (census, sorozás, adókivetés) foglalkoztak, a T. nevesebb képviselői a hivatalos Rómában a következők: 1. Tribuni aerarii, régi hivatal, melynek viselői behajtották az egyenes adót (tributum) és belőle kifizették a katonai zsoldot (stipendium). Később, mikor a polgári közigazgatás a zsoldfizetést átadta a katonai quaestoroknak, mellettök olyanféle szerepet töltöttek be, mint a mai intendánsok. 2. Tribunus celerum, a király mellett a lovasság főparancsnoka, épp ugy mint a magister equitum a diktátor mellett. 3. Tribuni militum, a római légió tulajdonképeni vezetői. Ezeknél jóval nagyobb hatalommal és hatáskörrel birtak 4. a tribuni militum consulari potestate. Konzuli hatalommal felruházott T. voltak, akiket Kr. e. 444. kapott a plebs, azzal a kikötéssel, hogy erre a méltóságra a plebejusokat is meg lehet választani. Valamennyi tribún között azonban 5. legfontosabb a nép-T. állása volt (tribuni plebis). Ezt az állást Kr. e. 494-ben mintegy biztosítékul kapták a plebejusok az első secessio után a patriciusok és konzulok hatalmi túlkapásai ellen. Eleinte 2-5 volt, de számuk a plebsnek növekvő hatalmával egyenes arányban nőtt egészen 10-ig (Kr. e. 457-ben) s a patriciusok mindössze annyit tudtak maguknak kikötni, hogy ugyanazok az egyének kétszer egymásután ne legyenek T.-nak választhatók. Habár a T. hatásköre eleinte meglehetősen korlátolt volt, ők mégis értettek hozzá, miképen kelljen azt különösen a törvényesen biztosított sérthetetlenségnek paizsa alatt kitágítani. A középkorban, midőn Rómában a köztársaságot kikiáltották, ismét találkozunk egy néptribúnnal, még pedig Rienzi személyében.

Az újkorban a T. eszméje Franciaországban merül fel, még pedig az 1799-iki alkotmányban, mely a brumaire 18-iki államcsíny után következett be. Ezen Sieyes által kieszelt T. 100-an voltak és a törvényhozó testülettel együttesen ők gyakorolták a törvényhozó hatalmat. De már 1804. nagyobb részüket a törvényhozó testületbe olvasztották, csupán három szakosztályt hagyván meg (belügy, igazságügy, pénzügy), amelyek azonban szintén csak 1807 aug. 19-ig működtek.

Magyarország újkori történetében T. (a római katonai T. mintájára) az erdélyrészi oláh szabadcsapatoknál fordultak elő, p. Axente és Jancu, akit azonban prefektusnak is neveztek.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is