Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Trichinózis... ----

Magyar Magyar Német Német
Trichinózis... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Trichinózis

a trichináktól okozott betegség, melyben az emberek főleg ott betegszenek meg, ahol a sertéshúst nyersen vagy félis sült, illetőleg főzött állapotban szokták enni. Közép- és Észak-Európában több ízben járványosan lépett fel. Legtöbb halálos kimenetelü betegséget okozott Szászországban. Magyarországon a T.-t régebben csak egy pár szórványos esetben észlelték és csakis 1891. Diós-Győrben, a vashámorban fordult elő járványosan, ahol 26 egyén betegedett meg 50 kg. debreceni füstölt kolbász elfogyasztása következtében. Halálozást nem okozott. A T. lefolyása a fertőzés fokától függ. Az enyhébb esetek láz nélkül folynak le s a gyógyulás 2-3 hét mulva egész 4 hónap mulva szokott bekövetkezni. A súlyos esetek halállal végződhetnek; ha a gyomor és bél megbetegedése igen heves, koleraszerü tünetek kiséretében következik be a halál a betegség első szakában. Legtöbbször azonban a 4-6. hét között fordul elő halálozás, mikor az izomgyuladás a legsúlyosabb. A T. orvoslása szempontjából legfontosabb lenne a belekben tartózkodó férgek elhajtása, mielőtt azoknak ivadékai szétvándorolhatnának. E célból féregellenes szerek (anthelminthica) alkalmazandók a betegség kezdetén; de csak kis mértékben felelnek meg a célnak, miután a nőstény trichinák a bél falába furakodnak. Újabban a benzinnek hashajtó szerekkel való együttes adagolását ajánlják. Ezenkivül csak tüneti kezelésben részesíthetők a betegek. Sokkal több sikere van a profilaktikus intézkedéseknek s amennyiben a T. csakis trichinákat tartalmazó hús elfogyasztása után fejlődhetik ki, a sikeres védekezés szempontjából elegendő, ha félig sült vagy párolt sertéshúst és ilyenekből készített kolbászféléket nem esznek, hanem csakis teljesen átfőzött vagy jól megsütött állapotban fogyasztják a sertéshúst. A másik módja a védekezésnek a kötelező trichina-vizsgálás, amint az Észak-Németországban, Észak-Amerikában stb. van szervezve, ahol minden sertéshús megvizsgáltatik trichinákra és csak az esetben kerül fogyasztásra, ha teljesen mentes azoktól. De a kötelező trichinavizsgálás magában nem nyujt teljes biztosítékot ott, ahol a sertéshúst nyersen eszik.

A házi állatok közül csakis a sertések betegszenek meg természetes fertőzés útján T.-ban, ha trichinás húst vagy trichinás állatokat (p. patkány) falnak fel. A fertőzés után 3-4 nap mulva, vagy legkésőbb az első hét végén heveny gyomor- és bélhurut keletkezik a férgek izgatása folytán. Az állatok étvágytalanok, hánynak, heves hasmenésben szenvednek. A második hét vége felé az izmok bántalmazottsága lép előtérbe. A rekeszizom és a borda közti izmok rendesen sok trihinát tartalmaznak, ennélfogva a lélekzés szapora, felületes és igen fájdalmas; a betegek meredten járnak vagy kinyujtott lábakkal fekszenek, a mellett rekedtek, nehezen rágnak és nyelnek. A lábakon és a szemhéjakon vizenyő lép fel, viszketés jelentkezik és az állatok kemény tárgyakhoz dörzsölődzenek. Láz főképen a férgek vándorlása idejében észlelhető. E tünetek a trichinák betokolódásáig tartanak. A T. legtöbbször gyógyulással végződik, mert a betokolt trichinák ártalmatlanokká lesznek és még az izmok mozgását sem akadályozzák lényegesen. A T. a sertések között való terjedését profilaktikus intézkedésekkel akadályozhatjuk meg. Legfontosabb gondoskodni arról, hogy a trichinás állatoknak s általában a sertéseknek hullarészeit megfelelő módon ártalmatlanná tegyék és a patkányokat, egereket a sertésólakból kiirtsák.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is