Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Trienti zsi... ----

Magyar Magyar Német Német
Trienti zsi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Trienti zsinat

egyház

(Concilium Tridentinum), a kat. egyház bel- és küléletére nézve a legfontosabb közzsinat, mely a XVI. sz.-beli hitújítók ellenében a kat. egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette azt. E zsinatot, sorrendben a 20-ikat, számos akadály után, aminők a keresztény fejedelmek között dúló egyenetlenségek és háboruk stb. voltak, III. Pál pápa 1542 máj. 22. hivta össze Trientbe, a bullában kifejezett e céllal: «Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére». A zsinat azonban újabb zavarok miatt csak 1545 dec. 13. nyittatott meg ünnepélyesen a trienti főszékesegyházben. A történetirók a zsinatot három korszakra osztják. Az első tart 1545 dec. 13-tól 1549 szept. 14-ig, amikor azt III. Pál felfüggesztette. Ez időszakban 10 ülést tartottak a zsinat atyái, a 9. és 10-iket Bolognában, ahová a zsinatot, kiütött ragályos betegség miatt, amelynek a résztvevők közül többen áldozatul estek, 1547 márc. 11. áthelyezték. A második 1551 máj. 1.-től 1552 ápr. 22-éig III. Gyula pápa alatt. Összesen 6 ülést tartottak, a melynek utolsóján (XVI.) a zsinatot két évre felfüggesztették, de tiz év letelt, mig tovább folytatták. A harmadik 1562 jan. 18-tól 1563 dec. 4-éig IV. Pius pápa alatt, ki 1563 dec. 12. a zsinat végét, mely megszakításokkal 18 évig tartott, ünnepélyesen kihirdette és annak határozatait előbb konzisztoriumban (1563 dec. 30.), később 1564 jan. 26. bullában ünnepélyesen megerősítette. A zsinaton hazánk püspökei az ország zilált állapota és a megzavart vallási viszonyok miatt személyesen meg nem jelenhetvén, képviselőket küldtek Kolosváry János kolozsmonostori apát, később csanádi püspök és Dudich András tinnini, később pécsi püspök személyében. I. Ferdinánd magyar királyt Draskovics György pécsi püspök képviselte. A T. nemcsak a kat. egyház hitágazatait védte és állapította meg határozottan a hitújítók ellenében, hanem az egyházi fegyelmet is teljesen átalakította. A zsinatnak a hittanra vonatkozó határozatai decreta néven fordulnak elő s fejezetekre és kánonokra oszlanak. A fejezetekben a hitágazatoknak, különösen a megtámadottaknak, bővebb magyarázata foglaltatik, a kánonokban pedig a magyarázat rövid és szabatos tételekben összevonva található. A fegyelemre vonatkozó határozatok decreta de reformatione néven vannak jelölve. A hitágazatokról szóló határozatok eo ipso, a fegyelmiek Rómában azonnal, másutt 1564 máj. 1. léptek hatályba. A zsinat hitágazati és erkölcstani végzéseit minden katolikus elfogadta és hitszabályként tartotta; a fegyelmi határozatokat azonban nem mindenütt fogadták el és hirdették ki. IV. Pius pápa e zsinat határozatainak kihirdetése, azoknak kellő megtartása s a netán felmerült kételyek eloszlatása végett 8 bibornokból álló bizottságot nevezett ki, mely «S. Congregatio Conc. Trid. Interpretum» v. röviden «S. Congregatio Concilii» nevet visel. E bizottság határozatai 1718 óta évenként nyomtatásban is kiadatnak Thesaurus resolutionum S. Congregationis Concilii címen. E nevezetes zsinat történelmét legelőször Fra Paolo Sarpi szervita szerzetes irta meg, művéből azonban a Róma és az egyház ellen való ellenszenv rí ki, mit betetőzött azzal, hogy kéziratát a hitehagyott spalatói érseknek adta át, ki azt 1619. Londonban kiadta. Ennek ellenében Pallavicini Sforza adta ki a T. történelmét a leghitelesebb források alapján 2 kötetben: Istoria del concilio di Trento (1656-57, II. kiad. 4 köt. 1664). V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon; Hergenröther, Kirchengeschichte, ahol az idevágó irodalom bőven fel van sorolva.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is