Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Trieszt... ----

Magyar Magyar Német Német
Trieszt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Trieszt

(Trieste), Ausztria legélénkebb kikötővárosa és szabad birodalmi város (reichsumnittelbare Stadt), az osztrák tengerpart kormányának és püspöknek székhelye, az Adriai-tenger ÉK-i végében, a T.-i öböl partján, vasutak mellett, (1890) 157,466 lakossal, nagy szappanfőzőkkel, rosogliogyártással, gyertyaöntőkkel, konzerv-, kártya-, tészta-, kötél-, sörgyártással, nagy petróleumfinomítókkal és különösen jelentékeny hajógyártással, meg a hajók fölszereléséhez szükséges tárgyak előállításával. T.-nek azonban kereskedelme nyújt jelentőséget. Fölvirágzása a XVIII. sz. közepére vezethető vissza (1758. még csak 620 háza és 6424 lak. volt); ezt első sorban annak köszönheti, hogy 1719. VI. Károly császár szabad kikötővé tette és az osztrák törvényhozás által eléje gördített számos akadálytól szabadította meg. A Gotthard-vasút megnyitása, Fiume versenye, a német kereskedelmi flotta kifejlesztése és egyéb körülmények újabban a fejlődést megakasztották; ehhez járult, hogy 1891. megszűnt szabad kikötő lenni. Mindamellett T. máig is az osztrák-magyar monarchia legélénkebb forgalmú kikötővárosa. Van egy régi és egy újabb nagyszerű kikötője. Az első négy nagyobb és több kisebb mólóval rendelkezik; ezek közt a legmesszebb D. felé kinyúlón áll a pompás világító torony. A két kikötő közt nyúlik be mélyen a városba a 332 m hosszú és 15 m széles Canale grande; ezt 1756. építették úgy hogy a nagyobb vitorlások befogadására is alkalmas. 1867. kezdték meg Talbot francia mérnök tervei szerint az új kikötő építését, amely 20 millió Ft-ba került; ennek 4 széles mólója van, és a déli szelek ellen 1100 m hosszú töltés védi; a legmesszebb É-nak fekvő medencéje a petróleumkikötő. A mólókon a rakodópartok hossza összesen 2800 m, a kikötő területe 39,5 ha és a víz mélysége 8,5 m A part menti raktárak 26,1 ha-nyi területet foglalnak el; vasúti sínekkel és villamos világítással vannak ellátva. A be- és kivitel 1891-93. a következő volt:

A külföldi államok közül a legélénkebb a szárazföldi forgalma Németországgal. A tengeri forgalmára nézve a legfontosabb országok: Török-, Olaszország, K.-India, Egyiptom, Brazília, Görögország és Nagy-Britannia. A Törökországgal való forgalomban a kivitel a túlnyomó, ellenben az Olaszországgal, Egyiptommal, különösen pedig a Brazíliával (kávé), K.-Indiával (pamut) és Nagy-Britanniával (szén, vas) való forgalomban a behozatal a kivitelnél jóval nagyobb. A hajóforgalom 1894. a következő volt: érkezett 3430 vitorlás 139,637 t., gőzhajó 4000, 1.468,687 t. tartalommal; távozott 3457 vitorlás 136,133 t. és 3984 gőzös 1.477,462 t. tartalommal. Hajózó társaságai közül a legfontosabb az osztrák-magyar Lloyd. Közművelődési és jótékonysági intézetei közül a kiválóbbak: a császári akadémia (kereskedelmi, hajózási és hajóépítési osztállyal) obszervatóriummal, egy nyilvános könyvtár (50,000 kötet) értékes gyűjteményekkel (Petrarchesca és Piccolominea), egy archeológiai múzeum (amelyben kiválnak az aquilejai leletek), a Societa della Minerva (irodalmi felolvasásokkal), a kertészeti társulat, a Societa adriatica di scienze naturali, különféle közép- és népiskola, különféle kórház, stb. T. a tengerparton és a mellette fekvő, itt-ott örökzöld növényzettel takart dombokon amfiteátrumszerűen épült; föl van osztva: óvárosra, amely a régi erőddel koszorúzott várhegy lejtőin épült, az ettől a legélénkebb utca, a Via del Corso által elkülönített új városra, vagyis Terézvárosra és DNy-on fekvő Józsefvárosra. Az óváros, különösen annak a zsidók lakta része szűk és görbe utcákból áll, amelyeknek nagyobb részében kocsi nem járhat; az új várost azonban széles, egyenes utcák és terek alkotják. Terei: a tenger partján elterülő Piazza grande, VI. Károly császár márványszobrával és a theresianumi vízvezetéknek Mária Teréziáról elnevezett, 1751. fölállított kútjával Mazzolinitől és egy újabban alapított kerttel; a Piazza della Borsa I. Lipót császár szobrával és egy szép Neptun-csoporttal; a Piazza del Ponte rosso egy kúttal; a Piazza S. Giovanni, della Legna (fapiac), della Stazione szép új ültetvényekkel, a Giuseppina Miksa császár bronzszobrával (1875-ből, Schilling mintázata szerint). A dombon fekvő San Giusto székesegyház egy római templom helyén áll, amelynek alapjából egyes részek és néhány oszlop most is látható; a mai épület a XIV. sz.-ban három egymás melletti épületnek (egy ó-keresztény bazilika, egy baptisztérium és egy kis bizánci kupolás templom) egyesítéséből keletkezett; homlokzatán püspökök bronz-mellszobrai láthatók; az előbbi temető helyén a mostani Museo Lapidarióban van Winckelmann archeológusnak 1832. fölállított emléke, akit 1768. a Locanda Grandéban meggyilkoltak. Egyéb szebb templomok: a Santa Maria Maggiore, Sante új, nagy freskó-képével; a görög ízlésű San Antonio (di Padova) Nuovo, amely homlokzatával a Canale grandéra néz. Kiváló profán épületei: a Tergesteo, a nagyszerű városháza, négy keresztútba osztott üveggallériával, amely a szomszédos termekkel együtt a börze helyiségéül szolgál; a hatalmas régi börze, amely most a kereskedelmi és iparkamara helyiségeit foglalja magában; az osztrák-magyar Lloydnak Ferstel tervei szerint épített palotája; a hajósakadémia épülete a Miksa Ferdinándról elnevezett múzeummal, amelyben a többi közt az Adriai-tenger teljes faunája látható; a képekkel és szobrokkal ékesített Revoltella-palota, most városi múzeum; a Teatro Fenice egy régi amfiteátrum helyén és a város legnagyobb színháza: a Teatro Politeama. A régiségek közül jelentékenyebbek egy római amfiteátrum, egy római vízvezeték maradványai és egy régi városi kapu (Arco di Riccaro). Környékének kiválóbb helyei: Servola (2629 lakos), híres osztrigákkal; Prosecco (1168 lakos), jó bortermeléssel; Opcsina, a Karszt szélén, gyönyörű kilátással T.-re és a tengerre; Lipizza császári ménessel; a 230 m magas dombon, a Cacciatorén a Villa Ferdinandea, szép parkkal és végre a híres Miramare kastély gyönyörű parkkal és Muggia, a Lloyd-társulat hajóépítő helyével.

T., a régi Artemidorus, a későbbi Tergeste, Vespasianus uralma alatt lett római gyarmattá. A középkorban többször cserélt urat és 1382. került Ausztriához, amelynek uralma alatt az 1797-1805. és 1809-14. terjedő időszakot (midőn a franciáké volt) kivéve, mostanig meg is maradt. 1719 márc. 18. VI. Károly császár szabad kikötővé tette. A francia uralom alatt szenvedett károkat lassan-lassan kiheverte és később Velencének is felülkerekedvén, az Adriai-tenger legjelentékenyebb kereskedelmi helyévé lett. Az 1848-iki olasz forradalom idejében hű maradt Ausztriához. 1848 májustól aug. 12-ig egy szardíniai és nápolyi hajóhad tartotta körülzárva. 1849 okt. 2. egy császári rendelettel birodalmi várossá emeltetett. Az 1867-iki alaptörvény szerint vidékével együtt külön tartományt alkot, amely a birodalmi gyűlésbe követet küld. Városi közgyűlése egyszersmind tartományi gyűlés. Újabban a város az új kikötő kiépítése dacára lépésről-lépésre hanyatlik, amit az irredentisták pártja a maga érdekében iparkodik kiaknázni. A kormány ismételten kényszerítve látta magát a képviselőtestületet ellenzéki magatartása miatt feloszlatni, de ezzel keveset nyert. Hogy a város hanyatló forgalmán segítsenek, a Borst-Herpelje felé szárnyvonalat építettek, mely által T.-et az osztrák államvasúttal hozták összeköttetésbe. Közelebb pedig megkezdik annak a nagy és költséges vasútnak építését, mely a Tauern hegyláncot fogja áthidalni, és Karintia s Krajna felől fog T. felé haladni.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is