Trikupisz

1. Kariláosz, görög államférfiú, született Naupliában 1832 júl. 23., meghalt Cannes-ban 1896 ápr. 11. Jogot tanult s 1852. diplomáciai szolgálatba lépett. 1865. megkötötte Angliával a szerződést a Jóni szigetek átadása ügyében. Mint a törvényhozó testületnek tagja a radikális párthoz csatlakozott. 1867. külügyminiszter, 1875-76. miniszterelnök, 1877-ben ismét külügyminiszter, 1882-85. és 1886-90. miniszterelnök volt. Idővel elvei mérsékeltebbekké lettek; kiváló érdemeket szerzett magának hazája pénzügyi és hadügyi viszonyainak rendezése által. Az 1890-iki képviselőválasztásoknál megbukott, és így 1890 okt. 28-án elbocsátását kérte a miniszterelnöki székből. 1893. újra miniszterelnökké lett és közreműködésével függesztette fel a képviselőház az állami adósság kamatjainak kifizetését, mely határozat folytán Görögország hitelezői megkárosodtak. 1895 jan. végén az új adók oly elégületlenséget támasztottak, hogy Athénben tüntetésekre került a dolog és még a trónörökös is T. ellen foglalt állást. T. erre beadta lemondását és Delijannisz lett utóda.

2. T. Szpiridion, görög tudós és államférfiú, az előbbinek atyja, született Misszolungiban 1788 ápr. 20-án, meghalt 1873 febr. 24. A görög szabadságharcban igen fontos hivatalokat viselt. Ottó (1841-43). Londonban követ volt. A forradalom után 1843 szept. 15. külügyminiszter s közoktatásügyi miniszter lett, 1844-49. pedig a szenátus alelnöke, majd követ Párizsban és később Londonban. A 60-as években számos rövid életű minisztériumnak tagja volt. A forradalom idejében tartott politikai, részint vallásos irányú beszédei 1836. Párizsban jelentek meg. Mint költő is működött, 1831. jelent meg harci dala a görög csapatokhoz. Fő műve a görög felkelés története(London 1853-57, 4 köt., 2. kiad. 1862).

Forrás: Pallas Nagylexikon