Trinidad

1. Tabagóval egy angol közigazgatási területet alkotó sziget Dél-Amerika ÉK-i partja mellett, amelytől a 18 km. széles Bocas del Drogo választja el és az Orinoko torkolata közelében, ahol a Bocas de Sierpes szolgálnak határul. Területe 4544 km², 1895-iki becslés szerint 237,934 lak., É-i részén őskőzetekből álló hegylánc húzódik el, amelyben a Mont-Maracus (945 m.) emelkedik a legmagasabbra; belseje kréta- és tercierképződményü halmos vidék. DNy-i részében van a Brea nevü tó, amelyen aszfaltdarabok mint szigetek úszkálnak ide s tova. 1895-ben 86,148 tonna aszfaltot exportáltak. A folyók (Karoni, Guarakuaro, Nariva, Guataro) számosak, köztük néhány hajózható is. Az éghajlat meleg és esős. A föld igen termékeny; azonban csak kevéssel több mint egy ötöde áll művelés alatt. A fő termékek: cukornád 58,500 acreon, kákaó és kávé 98,000 acreon, kókuszdió 14,000 acreon, gabonafélék 13,5000 acreon. A pamut- és dohánytermelés szintén terjed. Az erdők igen jó fát szolgáltatnak a hajóépítésre. A lakosságból a fehérek nagyrészt spanyol eredetüek; azonbn a többség színes bőrü; újabban nagyobb számmal hozzák be a kulikat. A főváros a Ny-i parton fekvő Puerto d"Espana v. Port of Spain, v. igy is Spanish Town, 34,037 lak., szabályos utcákkal, pompás nagy templommal és megerősített biztos kikötővel. A Paria-öböl partján áll San-Fernando, az aszfalt fő kiviteli helye, 7000 lak. T.-ot 1498 jul. 31. Kolumbus Kristóf fedezte fel és a spanyol korona nevében birtokba is vette, de a spanyolok csak akkor telepedtek meg rajta, midőn már kalózok is voltak ott. A XVII. sz.-ban azután több spanyol gyarmatos telepedett meg a szigeten, de 1797. már az angolok elfoglalták és 1802. az amiensi békében végleg megkapták. V. ö. Verteuil, T., its geography, stb. (London 1858); Wall és Sawkins, Report on the geology of T. (u. o. 1860); Hart, T., géogr., hist. et stat.; Clark, T. A field for emigration (Port of Spain 1886); Collens, Guide to T. (u. o. 1887).

2. T., sziget az Atlanti-oceánban, körülbelül 1200 km.-nyire Espiritu Santo braziliai állam partjától, 1895. az angolok megszállták, holott Brazilia formált rá jogot. A diplomáciai alkudozások Braziliának adták. - 3. T., Las Animas county székhelye Colorado amerikai államban, a Las Animas jobb partján, 283 km.-nyire Denver Citytől, vasút mellett, (1890) 5523 lak., nagy gyapju- és bőrkereskedéssel; szénbányákkal. - 4. T. de Cuba, a nyugati tartomány fővárosa, 6 km.-nyire kikötőjétől Puerto-Casildától, vasút mellett, (1887) 59,165 lak., rum-, cukor-, melassz- és mézexporttal, szén-, élelmiszer- és szénbevitellel. Az 1514. alapított város egyike Kuba legrégibb helyeinek. Környékén szép dohányültetvények vannak. - 5. T., város Boliviában, l. Beni.

Forrás: Pallas Nagylexikon